Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

112. A szövetkezet és tagja között létrejött munkamegállapodás bírósági uton a Polgári Törvénykönyv rendelkezései alapján nem módosítható [1971. évi 32. sz. tvr. 22—24. §, Ptk. 241. §]. (P. törv. I. 20 617/1976. sz., BH 1977/6. sz. 230. — L. 344. sorszám alatt.) f) A szerződést biztosító mellékkötelezettségek 113. 1. A foglalóra vonatkozó szabályok csak akkor alkalmazhatók, ha a foglalót érvényes szerződésben kötötték ki [Ptk. 243., 245. §]. II. A felek az adásvételi szerződés hatályának beálltát felfüggesztő feltételhez köthetik. A forgalmi biztonság érdekében azonban célszerű naptárilag megjelölni a felfüggesztő feltétel bekövetkeztétől függetlenül azt a végső időpontot, amikor a szerződés hatálya megszűnik [Ptk. 227. §].58 A felperes — akinek feleségével közösen volt egy öröklakása B-n — tárgyalt az alperessel afelől, hogy megveszi az alperes m-i lakóházát. A felperes azt tervezte, hogy eladja a b-i, a feleségével közös öröklakást és ennek árából fizeti ki az alperestől megvenni kívánt ház vételárát. A peres felek — 1975. március 15-én — a következő szövegű magánokiratot készítették: „Elismervény — alulírott özv. V. I.-né a mai napon az M. Rákóczi út 47. szám alatt, 389 D-öl telken levő tehermentes házingatlan 380 000 Ft vételárának foglalójaként, 20 000 azaz Húszezer forintot S. I. b-i lakostól hiánytalanul átvettem." Az okiratot a peres felek saját kezűleg aláírták és azt két tanú is aláírta — az egyik tanú a felperes felesége volt. Az alperes — 1975. április 17-én — a felperestől a fenti vételár részeként további 10 000 Ft-ot vett fel. A felperes 1975. április 23-án újsághirdetést tett közzé, hogy el kívánja adni b-i öröklakását. Az alperes — 1975. május 15-én— ügyvéd útján levélben közölte a felperessel, hogy „mivel a felek között adásvételi szerződés nem készült, eladási szándékától eláll, illetőleg másnak adja el az ingatlant". Előzetesen az alperes már postán elküldte a felperes részére a tőle felvett 30 000 Ft-ot. Ezt az összeget a felperes előbb nem fogadta el, később azonban átvette. A felperes keresetlevelében 20 000 Ft megfizetésére kérte kötelezni az alperest — majd felemelt keresete szerint további 1182 Ft-ot is követelt, amely költség a lakás eladásával kapcsolatos hirdetéssel összefüggésben merült fel. Az első fokú bíróság az alperest 20 000 Ft-nak a megfizetésére kötelezte. A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét helyben hagyta. Az ítélet indokolása szerint a 20 000 Ft-ra vonatkozó elismervény az adásvételi szerződés minimális kellékeivel rendelkezik, ezért a foglaló kikötése érvényes volt. A teljesítés meghiúsulásáért az alperes felelős, ezért a Ptk. 245. §-ának (1) bekezdése alapján a foglalót kétszeresen köteles visszafizetni. Rámutatott a másodfokú bíróság arra, hogy a tulajdonszerzést korlátozó rendelkezések az ügyletet nem teszik érvénytelenné, mert a korlátozás alóli mentesség, illetve a felmentés igazolása olyan érvényességi kellék, amely az illetékkiszabásra való bemutatásig pótolható. 58 A módosított szövegben 228. §. 169