Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

heli [Ptk. 210. §, 235. § (2) bek., Csjt. 31. §, Pp. 3. § (1) bek., 146. § (3) bek., 292. § (1) bek., 10. sz. Irányelv 9. pontja, PK 96. sz.*8]. A felperes és az I. r. alperes házastársak voltak. Az 1970. március 28-án kötött házasságukat a járásbíróság az 1973. június 25-én jogerőre emelkedett ítéletével felbontotta. A felperes szülei 1971-ben a felperesnek és az I. r. alperesnek ajándékozták a házingatlanukat, amely 1/2 részben a felperes, 1/2 részben az I. r. alperes nevére került. Az ajándékozás idején az ingatlanon ház állott, amelyet a volt házastársak lebontottak és a bontási anyag felhasználásával, valamint 63 000 Ft építési kölcsön igénybevételével családi ház építéséhez kezdtek. Az épület csak . részben készült el, amikor 1972. május 30-án a házassági életközösség közöttük megszakadt akként, hogy a felperes az I. r. alperessel támadt nézeteltérése miatt kiskorú gyermekével együtt a közös lakásból elköltözött. A felperes a keresetében a házastársi közös vagyon megosztását kérte és mint meghalt atyja örököse a szülei és az I. r. alperes között létrejött ajándékozási szerződés érvénytelenségét állította. A házingatlan közös tulajdonának megszüntetését úgy kérte, hogy ő legyen jogosult az I. r. alperes illetőségét magához váltani. Az I. r. alperes a közös tulajdon megszüntetését nem ellenezte és úgy nyilatkozott, hogy a felperes illetőségét 42 300 Ft ellenében magához váltja. Egyéb vonatkozásban a kereset elutasítását kérte. A járásbíróság a keresetet elutasította. A per adatai alapján úgy találta, hogy teljesítőképesség hiányában egyik tulajdonostárs sem képes a másik fél hányadát magához váltani. Az ítélet indokolása szerint „a felperes az ajándékozási szerződés érvényességét vitatta, amely a jelen perben a felek között nem vitatható". A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta. Az ingatlan közös tulajdonát akként szüntette meg, hogy a felperes tulajdoni illetőségét 59 992 Ft ellenében az I. r. alperes tulajdonába adta és kötelezte őt, hogy a vételárból 43 000 Ft-ot 30 nap alatt, a fennmaradó összeget pedig havi 1000 Ft-os részletekben fizesse meg a felperesnek. Az ajándékozási szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló keresetet elutasító rendelkezést lényegében azzal az indokolással hagyta helybem;; hogy az ezzel kapcsolatos igényről a felperes anyjának perbenállása nélkül nem lehet dönteni. A jogerős ítélet ellen a Pp. 270. §-ának (1) bekezdése alapján emelt törvényességi óvás alapos. A felperes az 1974. március 26-án benyújtott „keresetkiegészítést és keresetmódosítást" tartalmazó iratában az ajándékozási szerződéssel kapcsolatban kifejezetten hivatkozott az apja tévedésére. Ez a hivatkozás a szerződés érvényességének a megtámadására utal, bár ilyen vonatkozásban a felperes kereseti kérelmet nem terjesztett elő, mert a jegyzőkönyv szerint a felperes jogi képviselője azt a felfogását fejtette ki, hogy az ajándékozási szerződés érvényességének vitatása a jelen per tárgya nem lehet. Ez az álláspont azonban téves. 48 A Ptk. 582. §-ának új (3) bek.-ére tekintettel ezt az állásfoglalást a PK 412. sz. állásfoglalás hatályon kívül helyezte. Az iránymutatás az új jogi szabályozásnak is megfelel. 10* 147