Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

A Ptk. 200. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint a szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. Ha tehát az érdekelt felek az öröklési szerződést úgy kötik meg, hogy a szerződéses örökösök visszatérő jelleggel meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállalnak kötelezettséget, a jogosultak egyikének halála esetén egyoldalúan csak akkor csökkenthetik a szerződésben kikötött szolgáltatásokat, ha a szerződéskötéskor kifejezetten ebben állapodtak meg. így téves a másodfokú bíróságnak az a jogi érvelése, hogy az életjáradék „törvényes rendeltetése", illetőleg a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti megfelelő értékarányosság [Ptk. 201. § (2) bek.] alapján az egyik örökhagyó elhalálozása esetén a túlélő örökhagyó csupán a kikötött szolgáltatások fele mennyiségére tarthat igényt. A szolgáltatás terjedelmét ugyanis elsősorban a feleknek a szerződésben foglalt megállapodása szabja meg. A perbeli öröklési szerződés pedig nem tartalmaz olyan értelmű megállapodást, hogy az örökhagyók egyikének elhalálozása esetén a szerződéses örökösök egyoldalúan csökkenthetik a szerződésben vállalt szolgáltatásokat. Téves továbbá a másodfokú bíróságnak a Ptk. 201. §-ára alapított jogi érvelése is. E törvényhely szerint az adott és kapott szolgáltatás között fennálló feltűnően nagy értékkülönbségnek a szerződés megkötésének időpontjában kell fennállania. Az öröklési szerződésben foglalt megállapodás szerint a felperesek arra vállaltak kötelezettséget, hogy az örökhagyók részére életük fogytáig biztosítják a szerződésben részletezett természetbeni szolgáltatásokat. A szerződéskötéskor azonban általában kétséges, hogy az örökhagyók meddig élnek, vagyis hogy a kikötött szolgáltatásokat meddig veszik igénybe. Ezért az öröklési, valamint a tartási és életjáradéki szerződések érvényességének a Ptk. 201. §-ának (2) bekezdésében írt rendelkezésekre alapított megtámadására általában nincs jogi lehetőség. A Ptk. 658. §-ának (1) bekezdésében írt rendelkezések szerint — egyebek mellett — az öröklési szerződés módosítására is azokat a rendelkezéseket kell alkalmazni, amelyek a tartási (életjáradéki) szerződésekre vonatkoznak. A Ptk. 589. §-ának (1) bekezdése értelmében pedig a bíróság a tartási szerződést mindkét fél érdekeinek figyelembevételével módosíthatja. Az egyik örökhagyó halála és a körülményeknek a felperesek érdekkörében beállott időközi változása lehetőséget adhat az öröklési szerződés módosítására is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az alperest a bírósági egyezségben meghatározott szolgáltatásoknak számtani alapon kiszámított fele mennyisége illetné meg, amint ezt a másodfokú bíróság közbenső ítélete megállapítja. Annak eldöntéséhez, hogy a szerződés módosítható-e, s ennek keretében a felpereseket terhelő szolgáltatások mennyisége csökkentendő-e, mind a felperesek, mind pedig az alperesek személyi, vagyoni, kereseti és jövedelmi viszonyát érintő összes körülményt tüzetesen fel kell deríteni. Emellett vizsgálni kell azt is, hogy a 26 kat. hold föld mintegy két évtizeden át a felperesek részére milyen hasznot hajtott, illetőleg hogy őket milyen anyagi előnyhöz juttatta. Mérlegelni kell, hogy jelenleg is a felperesek önálló használatában levő 2 kat. hold szőlő és 1200 D-öl tanyás ingatlannak mi a tiszta hozama. Tisztázni kell azt is, hogy a szerződésben lekötött föld hasznosítása útján 134