Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

böző kártalanítási igényei ugyanabból a jogviszonyból — a kisajátításból — erednek, nincs eljárásjogi akadálya annak, hogy a tulajdonos a kellő időben megindított kártalanítási perben keresetváltoztatás útján olyan igényekre is kiterjeszthesse a kereseti kérelmét, amelyek vonatkozásában a perlési határidő már lejárt. Az ilyen igényt a Tvr. 19. §-ának (2) bekezdésében megállapított határidő elmulasztása okából nem lehet elutasítani. A fellebbezési eljárásban ez a jog csak a Pp. 247. §-ában meghatározott korlátozásokkal érvényesülhet. így pl. csak a kisajátított ingatlanrész fejében járó kártalanítás iránt indított per fellebbezési szakában a kisajátítással kapcsolatos értékveszteségért már nem követelhető kártalanítás, a kisajátított ingatlanrészért követelt kártalanítási összeg azonban felemelhető. b) A 33/1976. (IX. 5.) MT számú rendelet 29. §-a értelmében a kisajátítási eljárásban ügyfél a kisajátítást kérő, az ingatlanért járó kártalanításra jogosult tulajdonos, illetőleg szövetkezet, továbbá mindaz, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát a kisajátítás érinti (földhasználó, haszonélvező, bérlő, haszonbérlő, az ingatlannyilvántartásból — telekkönyvből — kitűnő egyéb jogosult stb.). A kisajátítási kártalanítási eljárást valamennyi érdekelt bevonásával kell lefolytatni. Ennek ellenére előfordul, hogy egyes érdekeltek az államigazgatási eljárásban nem vettek részt, és az őket megillető kártalanításról nélkülük döntöttek, vagy egyáltalán nem döntöttek. E körülmény azonban nem zárhatja el a mellőzött érdekeltet jogos igényének érvényesítésétől. Ebből következik, hogy kisajátítási kártalanítás iránt olyan érdekelt is indíthat keresetet a bíróság előtt, aki az államigazgatási eljárásban nem szerepelt ügyfélként. Ilyen esetben nincs szükség a kártalanítás kérdésében az előzetes államigazgatási eljárás megismétlésére vagy kiegészítésére. Ha azonban az államigazgatási eljárásban részt nem vett ügyfél a kisajátítás jogosultságát vitatja, a pert a Pp. 152. §-ának (1) bekezdése alapján fel kell függeszteni, és az érdekeltet a szükséges államigazgatási eljárás kezdeményezésének igazolására kell felhívni. (A PK 405. sz. állásfoglalássál módosított 28. sz., BH 1976/12.) 80. a) Haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan kisajátítása esetén — ha a tulajdonos pénzbeli kártalanításban részesül — a megszűnt haszonélvezeti jog értékét az eset összes körülményeinek gondos mérlegelésével kell meghatározni. Ennek során különösen figyelembe kell venni a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan jellegét, a haszonélvezeti jog gyakorlásának módját, a jogosult személyi körülményeit, a hasznosítás lehetőségeit és a hasznosítással elérhető anyagi előnyöket, továbbá a haszonélvezeti jognak az ingatlan forgalmi értékére gyakorolt hatását. b) Ha a közös tulajdon megszüntetéséhez a tulajdonos és a haszonélvező hozzájárul, vagy a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant közös megegyezéssel szabadkézből értékesítik, és közöttük a vételár, ülletőleg a megváltási ár felosztása kérdésében vita merül fel, a haszonélvezeti jog értékét ugyancsak az a) pontban foglaltak szerint kell meghatározni. a) A kisajátításról szóló 1976. évi 24. sz. tvr. 7. §-ának (1) bekezdése szerint pénzbeli kártalanítás esetén a kisajátított ingatlanra vonatkozóan más személyt megillető jogok és az ingatlanra bejegyzett tények — a (4) bekezdésben felsoroltak kivételével — megszűnnek. A (4) bekezdés felsorolásában a haszonélvezeti jog nem szerepel, amiből következik, hogy ez a jog meg226