Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

adott, és a kisajátítás e határidő letelte előtt történt, a tulajdonos az épület használatának idő előtti megszűnése miatt kártalanítást követelhet. b) Az építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon épített olyan épület kisajátítása esetén, amelynek lebontását az építésügyi hatóság az Ét. 38. §-ának (4) bekezdésében meghatározott határidők letelte folytán már nem rendelheti eZ> a tulajdonosnak kártalanítás jár. a) A 33/1976. (IX. 5.) MT számú rendelet 15. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint nem jár kártalanítás az olyan épületért, amelynél az építést vagy fennmaradást engedélyező határozat a későbbi lebontás esetére a kártalanítást kizárta, illetőleg amelynek a tulajdonos költségére való lebontását az építésügyi hatóság elrendelte. Az Ét. 38. §-ának (2) bekezdése módot ad arra, hogy az építésügyi hatóság az építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon megépített építményre meghatározott időre szóló fennmaradási engedélyt adjon. Az ilyen engedély alapján a tulajdonosnak a meghatározott idő letelte előtt nem kell az építményt lebontania, az épületet a határidő leteltéig használhatja. Ha tehát a határidő letelte előtt történik az épület kisajátítása, a tulajdonos károsodik amiatt, hogy az építésügyi hatóság által meghatározott határidő leteltéig elesik az épület használati jogától. Ilyen esetben a tulajdonos a kisajátított épületért az 1976. évi 24. számú tvr. (Tvr.) 8—12. §-ai szerint egyébként követelhető kártalanításra nem tarthat ugyan számot, az épület használatának idő előtti megszűnése fejében azonban kártalanítást igényelhet éppúgy, mint ahogyan a Tvr. 15. §-ának (1) bekezdése szerint az épületre vonatkozóan más személyt megillető jogok megszűnése miatt keletkezett kárt is meg kell téríteni a jogosult részére. b) Az Ét. 38. §-ának (4) bekezdése szerint az építésügyi hatóság az építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon végzett építkezés tudomására jutásától számított egy éven belül, legkésőbb azonban az építmény használatba vételétől számított tíz éven belül intézkedhet az építmény lebontása iránt. Ha tehát az épület kisajátítása idejében ezek a határidők már leteltek, s emiatt az épület lebontására már nem kerülhet sor, a tulajdonosnak teljes kártalanításra van igénye. Ilyenkor ugyanis már nincs jelentősége annak, hogy az építkezés építési engedély nélküli vagy az engedélytől eltérő módon történt. (A PK 405. sz. állásfoglalással módosított 18. sz., BH 1976/12.) 74. A tulajdonos az általa lakott épület kisajátítása esetén nem tarthat igényt a házadó és a cserelakás bére között mutatkozó különbözetre. A házadómentesség, illetőleg házadókedvezmény azonban az épület értékét befolyásoló tényezők körében figyelembe vehető. A 33/1976. (IX. 5.) MT számú rendelet 26. §-ának c) pontja szerint a kisajátítással kapcsolatos költségként meg kell téríteni a kisajátított épületben levő lakás (nem lakás céljára szolgáló helyiség) és a cserelakás (cserehelyiség) bére közötti ötévi különbözetet. E jogszabály a kimerítően felsorolt egyéb esetek mellett „egyéb hasonló igazolt költségek" megtérítéséről rendelkezik [26 § d) pont]. A kisajátított épület után fizetett házadó és a cserelakás (cserehelyiség) bére közötti különbözet sem a tételesen felsorolt esetek, sem az „egyéb hasonló igazolt költségek" fogalma alá nem vonható. 120