Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

idején fennálló készültségi fok alapján jelölte meg, s ez arra utal, hogy az érték magában foglalja az alperes utólagos beruházása folytán előállott értéknövekedést is. Mindenesetre ha ebben a vonatkozásban kétség van, indokolt a szakértő újabb meghallgatása. Viszont egyáltalán nem vizsgálta a járásbíróság az ingatlan lakott állapotban elérhető forgalmi árát, és így a másodfokú bíróságnak a megváltási összeget megállapító döntése megalapozatlan, mert csak a beköltözhető és lakott állapot szerinti értékek megbízható feltárása és az említett családvédelmi szempontok mérlegelése alapján lehet eldönteni, hogy milyen megváltási árat kell a közös tulajdon megszüntetésénél alapul venni. Helytelenül állapította meg a másodfokú bíróság az alperes terhére a kamatfizetési kötelezettséget a megváltási összeg után. Szerződéses kikötés (Ptk. 232. §) hiányában kamat csak a kötelezett késedelembe esésétől kezdve (Ptk. 301. §) jár. A másik fél tulajdoni hányadát magához váltó tulajdonostárs késedelméről azonban nem lehet addig beszélni, amíg a bíróság a magáhozváltási összeget meg nem határozta, és az annak teljesítésére megszabott határidő el nem telt. Ezért indokolatlan volt az alperes terhére 1975. december 1-től kezdődően a részletek mellett, illetőleg azok után a kamat megítélése. A kamatot ugyanis az alperes csak akkor köteles fizetni, ha a teljesítési határidő elteltével késedelembe esik. Végül helyesen kifogásolja a törvényességi óvás azt, hogy a másodfokú bíróság a megváltási ár megfizetését kellően nem biztosította. A közös tulajdon megszüntetésénél a bíróságnak mindig vizsgálnia kell a felek törvényes érdekeit és az ezek megóvását szolgáló intézkedéseket hivatalból kell megtennie. E körben a tulajdonjogát elvesztő tulajdonostársnak a megváltási összegre (vételárra) vonatkozó igényét is megfelelően biztosítani kell. Ennek érdekében az ingatlant magához váltó tulajdonostárs tulajdonjogának nyilvánkönyvi bejegyzését a vételár kifizetésétől kell függővé tenni, vagy a vételárhátralék biztosítása érdekében jelzálogjog bejegyzését kell elrendelni. Az adott esetben a vételár kifizetése — a felperes hozzájárulása alapján — hosszú évekig fog tartani, feltétlenül indokolt tehát az, hogy a vételárhátralékot telekkönyvileg bejegyzett jelzálogjog biztosítsa. Ez a felperesnek dologi hatályú biztosítékot nyújt arra az esetre, ha az alperes az ingatlant elidegenítené, illetőleg ha az alperes bármely okból fizetésképtelenné válnék. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. II. 20 401/1976. sz., BH 1977/7. sz. 273.) 64. Közös tulajdon természetbeni megosztással történő megszüntetése esetén a megosztásnak a tulajdoni hányadhoz kell igazodnia, s ettől akkor lehet eltérni, ha az eltérést gazdasági vagy célszerűségi okok indokolják; ilyenkor a különbözet pénzbeli kiegyenlítéséről kell gondoskodni [Ptk. 117. és 148. §, PK 8.32 és 10. szJ*]. A perbeli 469 D-öl nagyságú belterületi ingatlan eszmei fele része a fel32 Módosította a PK 412. sz. állásfoglalás. 33 Módosította a PK 412. sz. állásfoglalás. 107