Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

lajdonba adása tekintetében a peres feleket kölcsönös és egyidejű teljesítésre kötelezze. A másodfokú bíróság kiegészítő ítélete ennek a követelménynek nem felelt meg. A felperes a megváltási ár letétbe helyezésével teljesített, de mivel az alperes önként nem költözött ki az elfoglalva tartott lakrészből, igényét végrehajtás útján és csak úgy érvényesíthetné, ha az alperes megfelelő elhelyezését biztosítja. Ez pedig a teljes vételárat kifizető felperesre méltánytalan terhet róna, az alperesnek ugyanakkor indokolatlan előnyt jelentene. Az alperes az általa használt lakrész kiürítésére kötelezettséget vállalt, ezért a saját elhelyezéséről is maga köteles gondoskodni. Ha pedig a kötelezettségének nem tesz eleget, őt rosszhiszemű jogcím nélküü lakáshasználónak kell tekinteni. Az előadottakra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság kiegészítő ítéletét hatályon kívül helyezte, az első fokú bíróság kiegészítő ítéletét helyben hagyta és az alperest másodfokú perköltség fizetésére kötelezte. (P. törv. I. 21 344/1975. sz., BH 1976/10. sz. 445.) 61. Házastársak (volt házastársak) ingatlanán fennálló közös tulajdonnak megváltásra kötelezés útján történő megszüntetése esetében a bennlakás értékcsökkentő hatását megfelelően figyelembe kell venni. Vizsgálni kell, hogy a családvédelmi szempontoknak, így az együttélés alatt tanúsított magatartásnak, a házasélet megromlásában való közrehatásnak, a gyermekek elhelyezésének a figyelembe vételével a bennlakás értékcsökkentő hatását melyik félnek és milyen mértékben kell viselnie [Ptk. 148. § (2) bek., PK 10. sz.2S]. A peres felek 1965. október 23-án kötöttek házasságot, amelyből 1966. július 21-én fiúgyermekük született. A felek életközössége 1973. december 22-én szakadt meg akként, hogy a felperes a közös lakást elhagyta. Az életközösség fennállása alatt a házasfelek az alperes tulajdonában álló házingatlanon a régi lakóház lebontása után, kis részben a bontási anyag felhasználásával lakóházat építettek. A felperes a keresetében egyrészt a házasság felbontását, másrészt a közös vagyon megosztását és ezzel összefüggésben az alperes telkére épített házingatlan fele értékének megtérítése fejében az alperesnek 57 000 Ft megfizetésére való kötelezését kérte. Az alperes maga is kérte a házasság felbontását, majd a felek kijelentették, hogy a házasságuk megromlásának okait nem kívánják feltárni. A felperesnek az ingatlannal kapcsolatos igényét az alperes 35 800 Ft erejéig elismerte. Az első fokú bíróság a peres felek által emelt épület értékét 130 000 Ftban állapította meg, ebből levonta az alperes által fizetendő 25 000 Ft OTP tartozást és a különbözetként jelentkező 105 000 Ft felét, vagyis 52 500 Ft-ot ítélt meg a felperes javára. A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét részben és akként változtatta meg, hogy az alperes által az ingóságokkal és az ingatlannal kapcsolatosan fizetendő összeget 53 370 Ft-ra leszállította, egyebekben az első fokú bíróság ítéletét helyben hagyta. 28 Módosította a PK 412. sz. állásfoglalás. 102