Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

64. Elbirtoklás útján sem szerezhet tulajdonjogot az, akinek a tulajdonszerzése jogszabály tiltó rendelkezésébe ütközik. Ha új birtokos kéri — az elődje által történt birtoklásra is hivatkozással — a tulajdonszerzése megállapítását, vizsgálni kell, hogy a birtokelőd a tulajdonjogot elbirtoklás címén nem szerezte-e már meg [Ptk 121., 122. §} 31/1971. (X. 5.) Korm. sz. r. 4. § (2) bek., 32/1971. (X. 5.) 4. § (2) bek., PK 6. sz.]. A felperesek keresetükben előadták, hogy az 1971. november 28-án meghalt édesanyjuk egy 232 D-öl területű házingatlan 1/4 tulajdoni illetőségéhez az alperestől 1942-ben további 1/4 illetőséget vásárolt, amelyre vonatkozó tulajdonjogát a telekkönyvbe nem jegyeztette be. Minthogy azonban ezt az illetőséget is haláláig birtokában tartotta, a felperesek annak megállapítását kérték, hogy a tulajdonjogot elbirtoklással megszerezték. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első fokú bíróság végzésével a per tárgyalását „az ingatlan tulajdonjogának megszerzésével" kapcsolatos államigazgatási engedély beszerzéséig felfüggesztette. Az első fokú bíróság végzése ellen a felperesek fellebbeztek. Fellebbezésükben az első fokú bíróságnak az eljárás folytatására való utasítását kérték, arra hivatkoztak, hogy nincs olyan jogszabály, amely elbirtoklás esetére az ingatlanilletőség megszerzését hatósági engedélytől tenné függővé. Az első fokú bíróság végzése elleni fellebbezés az alábbiak szerint alapos. A fellebbezés folytán elsődlegesen eldöntendő kérdés az volt, hogy elbirtoklásra alapított tulajdonszerzés esetében az állampolgárok telek-, lakásés üdülőtulajdonának egyes kérdéseiről szóló jogszabályok alkalmazandók-e, illetőleg ilyen esetben a bíróságnak a szerzőképességet vizsgálnia kell-e. A Ptk. 121. §-ának (1) bekezdése szerint elbirtoklással szerzi meg a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot sajátjaként tíz éven át szakadatlanul birtokolja. Az elbirtokló a Ptk. 121. §-ának (4) bekezdésére is figyelemmel a Ptk. 116. §-ának (1) bekezdése alapján — szükség esetén per útján is — követelheti tulajdonjogának telekkönyvi bejegyzését. A 31/1971. (X. 5.) Korm. sz. rendelet (Tr.) 4. §-ának (2) bekezdése és a 32/1971. (X. 5.) Korm. sz. rendelet (Lr.) 4. §-ának (2) bekezdése szerint az a személy, illetőleg család, aki az említett jogszabályok 3. §-ában meghatározott telek-, lakás- és üdülőtulajdonnal már rendelkezik, további tulajdont — öröklés kivételével — nem szerezhet. A tulajdonszerzés szempontjából — az örökléstől eltekintve — a jogszabály nem különböztet a tekintetben, hogy annak mi a jogcíme. A lényeg csupán az, hogy a szerző fél olyan dolognak vagy tulajdoni illetőségnek lesz a tulajdonosa, amely korábban nem az ő tulajdona volt. Téves tehát, a felpereseknek az az álláspontja, hogy az elbirtoklás nem vonható az említett jogszabályokban írt „megszerzés" fogalmi körébe. Telekre, lakásra és üdülőre elbirtoklás útján tulajdonjogot csak akkor és olyan terjedelemben lehet szerezni, amikor és amennyiben azt a tulajdonszerzésre vonatkozó jogszabályok megengedik. Ha a tulajdonszerzésnek törvényes tilalom útjában áll, a tulajdonszerzés nem érvényesülhet. A Tr. és Lr. 7. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint tulajdonjog bejegyzésére vonatkozó kérelmet csak akkor lehet teljesíteni, ha a szerző fél igazolja, hogy nem esik tulajdonszerzési korlátozás alá, illetőleg a korlátozás alól felmentést kapott. 89