Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

és a tényleges használat mennyiben tér el ettől. A felek jogszerű telekhasználatának a telekkönyvi határhoz kell igazodnia. Ha az alperes a felperes földjének egy részére épített, akkor az ebből eredő jogviszonyt a ráépítés (Ptk. 138. §), illetőleg a túlépítés (Ptk. 110—111. §) szabályai szerint kell elbírálni, de az alperes építkezése semmiképpen nem nyújt alapot arra, hogy a felperes mintegy kárpótlásként az alperes területéből bizonyos részt megkapjon és ilyen címen „ide kerüljön a telekkönyvi határ". A szakértőnek a telekhatár 2,4 méterrel történő kitolására tett javaslata ugyanis ilyen felfogást tükröz. A kifejtettekből következik, hogy a perbeni két ingatlan között húzódó határ megállapítására a szakértő véleménye nem alkalmas. Ezért e részben a bizonyítási eljárás kiegészítésére van szükség. (P. törv. V. 20 030/1973. sz., BH 1973/8. sz. 294.) 54. A végrehajtási jog elévülését csak akkor lehet hivatalból figyelembe venni, ha a követelés elévülését hivatalból kell figyelembe venni [Ptk. 115. §, Vht. 49., 50. §). (Balassagyarmati Megyei Bíróság Pf. 20 057/1971. sz., BH 1973/1. sz. 25. — L. 790. sorszám alatt.) 55. Az élettársak közös gazdálkodásának eredményeként közös tulajdonba került vagyontárgyakra vonatkozóan az élettárs (volt élettárs) által támasztott tulajdoni igény nem évül el [Ptk. 115. § (2) bek., 571. § PK 94. sz.]. I. A felperes és özv. L. I.-né hosszabb időn keresztül házasságon kívül együtt éltek. A felperes élettársa 1971. március 7-én — leszármazók és végintézkedés hátrahagyása nélkül — meghalt. Hagyatékát az alperesek örökölték meg. A felperes az eredeti keresetében — élettársi vagyonközösség megszüntetése címén — az élettársa különvagyonába tartozó házingatlan l/2 része tulajdoni illetőségének az ő javára való telekkönyvi bejegyzése tűrésére, a módosított keresetében pedig — vagyonmérleg felállítása nélkül — 40 000 Ft vagyoni értékkülönbözet egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Védekezésük szerint a házasságon kívül folytatott együttélés során nem az alperesek jogelődje, hanem a felperes részesült nagyobb vagyoni előnyben. Egyébként is a felperes kereseti követelése — mint kötelmi követelés — elévült. Az első fokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a rendelkezésre álló peradatok szerint az élettársak a különválás után egymással elszámoltak, és egyébként is a felperes nagyobb értékű vagyon-szaporulatban részesült, mint az alperesek jogelődje. A felperes fellebbezésében azt kérte, hogy a megyei bíróság az első fokú bíróság ítéletét változtassa meg és a keresetének adjon helyet. Az alperesek az első fokú bíróság ítéletének a helyben hagyását kérték. A felperes a fellebbezési, eljárás során vagyonmérleget terjesztett elő, továbbá szakértői bizonyítás foganatosítása és tanúbizonyítás elrendelése iránt terjesztett elő kérelmet. II. Az élettársi vagyonközösségen alapuló igények teljes és végleges rendezéséhez vagyonmérleg felállítására van szükség. 79