Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

akként adta át, hogy a szántó-ingatlan 3/s illetőségét V. Gy., míg a beltelki ingatlanon épült házat — mint felépítményt — V. J. ingóvagyonként örökli azzal, hogy az utóbbi személynek az ingatlan-illetőségre vonatkozó jogát a telekkönyvbe nem kell bejegyezni. A hagyaték tárgyát alkotó egyéb ingatlanokat és illetőségeket a közjegyző az örökhagyó gyermekeinek törvényes öröklés jogcímén egyenlő arányban adta át. A hagyatékátadó végzés fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett. A végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos. A Ptk. 97. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg, míg a 97. § (2) bekezdésének a föld és az épület külön tulajdonára vonatkozó kivételes rendelkezései csak az ott megállapított feltételek fennállása esetében alkalmazhatók. Erre tekintettel a közjegyzőnek az említett rendelet 52. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően a feleket tájékoztatnia kellett volna arról, hogy házasingatlan tulajdonjogát hagyatéki eljárás keretében egyezség útján sem lehet akként átadni, hogy a földtulajdon az egyik, a felépítmény pedig a másik örökös tulajdona lesz. Ezzel kapcsolatban téves a hagyatékátadó végzésnek az a rendelkezése is, amely szerint az említett örökös a házas-felépítmény illetőséget „mint ingó vagyont" kapja örökségül. Ingatlan vagyont ugyanis ingóként átadni nem lehet. (P. törv. II. 20 843/1972. sz., BH 1973/6. sz. 242.) 47. A felépítmény alkotórészi, tehát ingatlan jellegén nem változtat az, hogy a felépítmény és a telek tulajdonosa nem ugyanaz. — Hatósági engedély alapján meghatározott időre közterületen létesített — a telek alkotórészi kapcsolatban levő — garázsépület elidegenítése ingatlan-vagyonátruházási illeték alá esik [Ptk. 95. § (1) bek., 97. § (2) bek. c) pont, 11/1966. (VI. 29.) PM sz. r. 23. § (1) bek.]. A felperesek egy gépkocsitárolót (garázst) vásároltak. A garázs állami tulajdonban álló telken épült. A közterületnek gépkocsitároló építése céljából való felhasználását a hatóság engedélyezte. A közterület évi használati díja 228 Ft. A gépkocsitároló tulajdonjoga átruházható, csak a tulajdonos személyében beállott változást kellett a tanács illetékes osztályánál bejelenteni. A gépkocsitároló előregyártott födémmel, téglából épült. Az első és másodfokú pénzügyi hatóság az adásvétel tárgyát ingatlannak tekintette és ennek megfelelően a felpereseket 15% ingatlan-vagyonátruházási illeték fizetésére kötelezte. A felperesek a jogerős államigazgatási határozatot a bíróság előtt keresettel támadták meg. Arra hivatkoztak, hogy az adásvétel tárgya nem ingatlan, hanem ingó, ennélfogva őket csupán 3%-os vagyonátruházási illeték terheli. Az első fokú bíróság a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a jogerős államigazgatási határozatot hatályon kívül helyezte. A másodfokú bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. A Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a hatósági engedély alapján meghatározott időre közterületen létesített garázsépület elidegenítése esetében ingatlan-vagyonátruházási illetéket kell fizetni, ha a garázsépület a telekkel — amelyre épült — az építés módjára és a telekkel 68