Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

ef) Tisztességtelen verseny 45. A versenytárs által korábban előállított áru utánzása és forgalomba hozatala az üzleti tisztességbe ütközik [1923. évi V. tv. 1. § (1)—(2) bek., 15. §, 30. § (3) bek.]. Az alperes T. I. szövetkezeti tag által készített olyan falipolcokat hozott forgalomba, amilyeneket korábban az iparművész felperes állított elő és értékesített. T. I. korábban a felperesnél dolgozott és ott tanulta meg a falipolcok készítését. A nevezett utóbb az alperesnél szövetkezeti tag lett, és az általa itt előállított falipolcok lényegében a felperes polcainak mintájára készültek. Ilyen tények alapján az első fokú bíróság az alperes eljárását a tisztességtelen versenyről szóló törvénybe ütközőnek minősítette és az alperest 7000 Ft kártérítés megfizetésére kötelezte. Ilyen összegben állapította meg ugyanis az első fokú bíróság annak a kárnak a mértékét, amely a felperest 1969. december 3-tól 1970. június 3-ig terjedő idő alatt érte. Az első fokú bíróság ítélete ellen mindkét fél fellebbezést nyújtott be. A felperes a marasztalásnak 25 000 Ft-ra történő felemelését kérte, az alperes fellebbezése pedig a kereset teljes elutasítására irányult. Az alperes vitatta a kereseti követelés jogalapját, tagadta, hogy az üzleti tisztességbe ütköző magatartást fejtett ki, hivatkozott az elévülésre, végül azt is kétségbe vonta, hogy a felperest egyáltalán kár érte. A fellebbezések nem megalapozottak. A Ptké.-hez fűzött melléklet szerint hatályban maradtak a tisztességtelen versenyről szóló 1923. évi V. tv. (Tv.) egyes rendelkezései. Ezek közül az 1. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések értelmében üzleti versenyt nem szabad az üzleti tisztességbe és általában a jó erkölcsbe ütköző módon folytatni. A Tv. értelmében a jogaiban sértett fél a törvénybe ütköző magatartás abbahagyását és szándékosság vagy gondatlanság esetében kárának a megtérítését is követelheti. A Tv. 15. §-a szerint verseny céljára senkinek sem szabad a neki elárult vagy a törvénybe vagy a jó erkölcsbe ütköző bármely más módon tudomására jutott üzleti vagy üzemi, eljárási és gyártási titkot a maga vagy más javára felhasználni. Annak, akire az üzleti érintkezésben műszaki jellegű mintát vagy utasítást, így különösen rajzot, modellt, szabást vagy vényt bíztak, nem szabad azt verseny céljára sem a maga, sem más javára felhasználni. A törvény 30. §-ának (3) bekezdése szerint versenytárs minden olyan vállalat, amelyik a távolsági viszonyokra és az eset egyéb körülményeire figyelemmel az üzleti versenyben érdekeltnek tekinthető. Az első fokú bíróság az idézett rendelkezésekre figyelemmel helyesen állapította meg azt, hogy az alperesnek ama eljárása, amellyel a felperes által már korábban előállított polcokat lemásolta és ezeket forgalomba hozta, az üzleti tisztességbe és így a törvény rendelkezéseibe ütközött. Annak nincs jelentősége, hogy a polcokat csupán T. I. szövetkezeti tag állította elő, mert egyfelől az alperes saját tagjainak az üzleti tisztességbe ütköző jogellenes magatartásáért is felelős, másfelől az alperes terhére esik a polcok forgalomba hozatala is, amelyben T. I. már nem vett részt. Az első fokú bíróság meggyőzően mutatatta ki azt is, hogy az alperest legalábbis gondatlanság terheli. Az alperes ugyanis üzletszerűen foglalkozik a háziipari cikkek gyártásával és értékesítésével. Ehhez képest tudnia 66