Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

alperest, hogy a birtokháborítással hagyjon fel, az építményt 30 napon belül bontsa le s az elfoglalt területet bocsássa az ő birtokukba. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy a beavatkozó engedélyével, annak területére építkezett. A beavatkozó a kereset elutasítását kérte azzal az indokkal, hogy a felperesek ingatlanát elbirtokolta. Az első fokú bíróság a keresetnek helyt adott, és kötelezte az alperest, hogy a perbeli ingatlanról a hétvégi házat 30 nap alatt távolítsa el s az ingatlant ugyanez alatt a határidő alatt bocsássa a felperesek birtokába. Az első fokú bíróság — szakértő meghallgatása után — megállapította, hogy az alperes a hétvégi házat a felperesek ingatlanára építette és az ingatlanból 65 D-ölet tart birtokában. A bizonyítási eljárás adatai alapján azonban nem találta megállapíthatónak azt, hogy a beavatkozó a vitás területet elbirtokolta. A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet megváltoztatta, a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a felperesek ingatlanán a beavatkozó már 1959-ben fákat vágott ki, 1964—65 évben bozótirtást végzett. így arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy a beavatkozó a perbeli vitás ingatlan tulajdonjogát megszerezte. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az alperes a beavatkozót perbehívta. A Pp 60. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a perbehívott a perbehívást elfogadja, a perbehívóhoz beavatkozóként csatlakozhat. A (2) bekezdés szerint a perbehívó és a perbehívott közötti jogviszony ebben a perben nem dönthető el. A Pp. 60. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint a perbehívóhoz való csatlakozás megengedésére a beavatkozás szabályait [Pp. 56. §-ának (1)— (3) bekezdése] kell megfelelően alkalmazni. A bíróságnak tehát a csatlakozás megengedése tárgyában határozatot kellett volna hoznia. Az első fokú bíróságnak az az eljárása, hogy a csatlakozás megengedése tárgyában alakszerű határozatot nem hozott, eljárási szabálysértés. A peres eljárás során a beavatkozó azt állította, hogy a perbeli vitás terület tulajdonjogát elbirtoklás útján megszerezte, a felperesek azonban ezt tagadták. Erre irányuló kereseti, illetve viszontkereseti kérelem hiányában a másodfokú bíróság nem állapíthatta volna meg azt, hogy a beavatkozó elbirtoklás útján a perbeli ingatlan tulajdonjogát megszerezte. A Pp. 60. §-ának (2) bekezdésében írt rendelkezés ugyanis kizárja a perben beavatkozóként részt vevő és a peres felek közötti vita érdemi elbírálásának lehetőségét. Az elbirtoklás ténye csak a felperesek és a beavatkozónak félként való perbenállása esetén dönthető el. Ezért ha a beavatkozó az állam képviseletére jogosult pénzügyminiszter felhatalmazásának igazolása (Ptk. 27. §) mellett elbirtoklás útján az állam tulajdonszerzését kívánná megállapíttatni, a felperesek ellen erre irányuló pert kell indítani. A nyilvános ülésen egyébként a beavatkozó képviselője úgy nyilatkozott, hogy a pert megindítja. Ez esetben pedig indokoltnak mutatkozik e per tárgyalásának a Pp. 152. §-a (2) bekezdésében írt rendelkezés alapján történő felfüggesztése. Ha ugyanis az volna megállapítható, hogy a vitás terület tulajdonjogát a felperesek időközben elvesztették, úgy tulajdonjogi igényre alapított birtokháborítás megszüntetése iránti perrel sem léphetnek fel eredményesen az alperessel szemben [Ptk. 192. §-ának (3) bekezdése]. 23