Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

ki [13/1965. (VII. 24.) Korm. sz. r. 43. §, 1/1965. (VI. 24.) PM—IM sz. r. 25.§,PKll.sz.J. Az államigazgatási hatóság az alperes kérelmére kisajátította a perbeli ingatlant, amelynek a felperes 1/T részben tulajdonosa volt. A tulajdonosok az ingatlant természetben megosztva tulajdoni arányuktól eltérően birtokolták. A felperes a kisajátítás előtt kb. hat hónappal vásárolta meg az ingatlanilletőséget 20 000 Ft-ért. Az alperes a teljes ingatlanért 255 257 Ft kártalanítást ajánlott fel, amelyet a tulajdonostársak között megosztott. így a felperesre 25 525 Ft esett. " A felperes a felajánlott kártalanítást nem fogadta el és többletkártalanítás iránt a járásbíróságnál pert indított. A bíróság az ugyanezzel a kisajátítással kapcsolatban folyamatban volt más perben műszaki szakértőt hallgatott meg, a forgalmi érték tekintetében pedig az ingatlankezelő vállalat becslését szerezte be. Ez utóbbi az ingatlan forgalmi értékét beköltözhető állapotban 180 000 Ft-ban állapította meg anélkül, hogy becslését összehasonlító forgalmi adatokkal alátámasztotta volna. A műszaki szakértő szakvéleménye szerint a lakóépület műszaki állapota közepes volt, életkora 70—80 év. A szakvéleményből nem tűnik ki, hogy hány szoba és egyéb helyiség volt benne, milyen anyagból készült és milyen volt a kiviteli minősége. A szakértő a 13/1970. (IV. 21.) PM—IM számú rendelettel módosított 1/1965. (VII. 24.) PM—IM számú rendelet (Kr.) 6. sz. mellékletének II. 42. tétele alapján 490 Ft-os légköbméterenkénti egységárral számolt. Ezt az időközi árváltozásokra tekintettel 1,2-vei megszorozta (20%-kal emelte), az épület életkorára és közepes műszaki állapotára tekintettel pedig 0,4 avulási tényezőt alkalmazott. Ilyen számítás alapján a lakóépület értékét 280 687 Ft-ban, az összes felépítmény értékét pedig 292 685 Ft-ban állapította meg. Ezzel szemben az ingatlanforgalmi becslés szerint az összes felépítmény értéke 136 600 Ft, a lakóépület értéke pedig 132 600 Ft. (A 180 000 Ft-os teljes értékből levonva 217 D-öl telek 43 400 Ft-os értékét, illetve a lakóépület 164 000 Ft-os értékéből levonva 157 D-öl telek 31 400 Ft-os értékét.) Az első fokú bíróság e szakértői véleményeket a tárgyaláson ismertette és ítéletét ezek alapján hozta meg. Ennek során a műszaki szakértő szakvéleményét teljes egészében elfogadta és a telekért is az általa javasolt •-ölenként 260 Ft-os kártalanítást állapított meg. így a felperes részére 4398 Ft többletkártalanítást ítélt meg, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Számítása szerint az ingatlan beköltözhető értékben számított 349 105 Ft-os teljes értékének x/T része, vagyis 49 872 Ft illetné a felperest, az ingatlan-részének lakottsága miatt azonban ennek 40%-a levonandó, és így 29 923 Ft jár a részére. Ebből az alperes 25 525 Ft-ot felajánlott, az általa fizetendő különbözet tehát 4398 Ft. Az ingatlanforgalmi szakvéleményt azzal az indokolással nem vette figyelembe, hogy a szakértő a véleményét „egyáltalán nem támasztotta alá, megállapításait részben sem indokolta meg, erre tekintettel az figyelembe vehető nem volt. Ezen szakértői vélemény egyébként is alaptalan, melyet igazol az a körülmény is, hogy a kisajátítási eljárás során az alperes maga is a forgalmi szakértő által megjelölt összegnél lényegesen magasabb öszszeget ajánlott fel". 163