Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

E végzés folytán a járásbíróság a pert érdemben tárgyalta és ítéletével a keresetet elutasította. Az ítélet fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett. Az ítélet indokolása szerint a felperesek tulajdonszerzésének időpontjában és azt követően, az alperes által elhelyezett vezetékek fenntartása és üzemeltetése jogszerű volt. Erre figyelemmel a felperesek tulajdonjoguk kizárólagosságára nem alapíthatnak igényt, mert ennek korlátozása jogszabály alapján történt. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az 1969. évi VII. tv. 37. §-a értelmében az idegen ingatlanon a törvény hatálybalépésekor (1970. július 1-én) már meglevő gázüzemi létesítmény elhelyezésére a gázüzemet bányaszolgalmi jog illeti meg. A 12/1970. (VII. 1.) NIM sz. rendelet 14. §-ának (2) bekezdése szerint abban a kérdésben, hogy a törvény 37. §-a alapján a gázüzemet megilleti-e a bányaszolgalmi jog, illetőleg milyen mértékben illeti meg — vita esetén — a bányaszolgalom alapítására vonatkozó hatásköri és eljárási szabályok alkalmazásával kell dönteni. Az 1960. évi III. tv. 46. §-ának (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a bányaszolgalom alapítása felől az államigazgatási hatóság (járási hivatal igazgatási osztálya) határoz. A 14/1969. (III. 28.) Korm. sz. rendelettel módosított 9/1961. (III. 30.) Korm. sz. rendelet 81. §-a értelmében ugyanez a rendelkezés irányadó a kőolajvezetékre is. A kereseti igény érvényesítése tehát nem tartozik bírósági hatáskörbe. A járásbíróság eredetileg helyesen járt el, amikor megállapította hatáskörének a hiányát és a keresetlevél áttételét elrendelte az illetékes államigazgatási hatósághoz. A másodfokú bíróság azonban az első fokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az első fokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Ezután a járásbíróság a pert tárgyalta és a keresetet érdemben utasította el. Miután az első fokú bíróság így a bírósági hatáskörbe nem tartozó jogvita tárgyában eljárási szabálysértéssel hozott érdemi döntést, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a Pp. 157. §-ának a) pontjában foglalt rendelkezésekhez képest a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a pert megszüntette. Egyben a keresetlevelet a Pp. 129. §-ának (1) bekezdése alapján az illetékes államigazgatási hatósághoz áttenni rendelte. (P. törv. IV. 20 315/1972. sz., BH 1973/2. sz. 65.) 96. Telki szolgalmi jog elhatárolása a haszonkölcsöntől [Ptk. 164. § (3) bek., 583. §]. A felperes 101 D-öles házasingatlana mellett fekszik az alperesnek 101 •-öles házasingatlana. Mindkét ingatlan keskeny elnyújtott téglalap alakú. A lakóházak, melyek között 394 cm terület van, féloldalas beépítéssel helyezkednek el, így a lakóház oldala, valamint a telekhatár között mindkettőnél szűk utcai bejárat áll rendelkezésre. A felperes 1965. évben gépkocsit vett. Minthogy a gépkocsijával e szűk bejáraton keresztül csak nehezen tudott az udvarába beállni, férje útján megegyezett az alperesekkel, hogy utóbbiak a telkükből az utcafronttól kezdődően 13 méter hosszú és 20—25 cm széles sávot a bejárat bővítése 235