Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)
jobbra pedig 5 méteren belül 50 cm-nél mélyebb gépi talajművelés és tereprendezés is, valamint balra 10 méteres, jobbra pedig 5 méteres sávban árasztásos, öntözéses gazdálkodás folytatása. Ugyanez a hatóság ugyanezen a jogalapon ugyanilyen tartalmú, de nem teljesen azonos korlátozásokat tartalmazó szolgalmi jog bejegyzését engedélyezte az ingatlanra az alperesek javára is. Az I. r. alperes javára engedélyezett szolgalom tartalma az, hogy a nyomvonaltól mért 30—30 m-en belül magas- és mélyépítést folytatni, 3—3 m távolságon belül szőlőt vagy bogyós gyümölcsű bokrokat telepíteni, 4—4 m távolságon belül közepes és alacsony törzsű fákat és gyümölcstermő vagy más bokrokat, 6—6 méter távolságon belül komlót és magas törzsű fákat telepíteni, árasztásos rendszerrel öntözéses gazdálkodást folytatni, rizstelepet, halastavat vagy víztárolót létesíteni a nyomvonaltól mért 15 méteren belül nem szabad, a nyomvonaltól mért 3—3 méteren belül 50 cm-nél mélyebb talajmunkát pedig csak a bányahatóság előzetes engedélye alapján szabad végezni. A II. r. alperes javára engedélyezett szolgalom tartalma az, hogy a vezeték nyomvonalától mért mindkét oldalon 30—30 méter távolságú sávon belül építési tilalom áll fenn, tilos a fenti biztonsági övezeten belül tűzvagy robbanás-veszélyes anyagok tárolása, ilyenek elégetése, illetve ilyen anyagokat igénylő munkák végzése, a vezeték jelzéseinek, jelzőtábláinak eltávolítása, a vezeték nyomvonalától mért 5 méteres távolságon belül 1 méternél mélyebb gödör vagy árok létesítése, föld kitermelése, föld vagy más anyag elhelyezése, tárolása, mélyfúrása és ezzel összefüggő földeltakarítás vagy a föld felhalmozása, tilos a vezeték nyomvonalától 3—3 méter távolságon belül szőlő és bogyós gyümölcsű bokrok, 4—4 méter távolságon belül alacsony és közepes törzsű gyümölcsfák, illetve közepes termetű bokrok, 5—5 méter távolságon belül magas törzsű fák, illetve gyümölcsfák ültetése, 15—15 méter távolságon belül árasztásos öntözéses gazdálkodás folytatása, rizstelep, halastó, víztároló létesítése. Az 1966. évi szolgalommal kapcsolatban kártalanítás iránt a tulajdonosok pert nem indítottak. A felperes az 1970-ben az alperesek javára alapított két újabb szolgalmi jog létesítése miatt kártalanítás fizetésére kérte kötelezni az alpereseket. A felperes tulajdonostársai kártalanítási igényt nem érvényesítettek, mert a tulajdonostársak a perbeli ingatlan használatát egymás között természetben megosztották, és csak a felperes által ténylegesen használt területrészt érinti a szolgalmi jog korlátozása. Az első fokú bíróság kötelezte az alpereseket, hogy fizessenek meg egyetemlegesen a felperesnek 31 216 Ft-ot, valamint 1600 Ft részperköltséget. Az ítélet indokolása szerint az alperesek felelőssége az 1960. évi III. tv. 46. §-án alapul. A felperes az ingatlanon gyümölcstermelést folytat, a szolgalmi jogok azonban a tevékenységét nem gátolják. Az építési tilalomnak nincs hátrányos hatása, mert az ingatlan jelenleg mezőgazdasági övezetbe tartozik: így arra csak szerszámkamra építhető, ez pedig már felépült. A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét helyben hagyta. Jogi álláspontja szerint a szolgalom mint telki teher önmagában is értékcsökkentő tényező: ezért az első fokú ítélet szerinti kártalanítási összeg a felperest megilleti. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. 132