Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

83. A házastársak által OTP-kölcsön igénybevételével épített ház közös tulajdonának megszüntetésénél — abban az esetben, ha a bíróság az egyik házastársat (volt házastársat) feljogosítja a másik házastárs (volt házastárs) tulajdoni hányadának magáhozváltására — az ellenérték meghatározásá­nál a még fennálló kölcsöntartozás összegét megfelelően figyelembe kell venni. Ez a feleknek az OTP-vel szemben a kölcsönszerződés álapján fenn­álló kötelezettségét nem érinti [Ptk. 148. § (2) bek., 338. §, Csjt. 31. §]. (P. törv. II. 20 018/1975. sz., BH 1975/9. sz. 413. — L. 417. sorszám alatt.) 84. Házas-ingatlan közös tulajdonának megszüntetése során a bent nem lakó tulajdonostárs önkéntes kötelezettségvállalás nélkül nem kötelezhető arra, hogy a másik tulajdonostárs tulajdoni hányadát magához váltsa [Ptk. 148. § (2) bek. PK 10. sz. III. pont]. A per tárgyát tevő házingatlan 6%ooo részben a felperesek, 940/iooo rész­ben az, alperes tulajdona. A tulajdoni aránynak megfelelően az I. emelet 2. szám alatti két szobás, összkomfortos lakás a felpereseké. A lakásban ez idő szerint bérlő lakik. A felperesek keresetükben a közös tulajdon megszüntetését oly módon kérték, hogy a bíróság az alperest a tulajdoni illetőségüknek magához váltá­sára kötelezze. Az első fokú bíróság a peres felek között a közös tulajdont úgy szüntette meg, hogy a felperesek tulajdoni illetőségét az alperes kizárólagos tulajdo­nába adta és egyben arra kötelezte, hogy ennek fejében 15 nap alatt fizes­sen meg a felpereseknek 137 577 Ft-ot, amely összeg a felperesek illetősé­gének a szakértő által megállapított ellenértéke. A felperesek által illeték­feljegyzési joguk folytán le nem rótt 8250 Ft kereseti illetékről úgy ren­delkezett, hogy azt az állam viseli. Végül arra kötelezte még az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felpereseknek 4720 Ft perköltséget. Az ítélet indokolása szerint az első fokú bíróság döntését a Ptk. 148. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra alapította. Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. Kérte az ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását. Fenntartotta az első fokú eljárásban is kifejtett azt az álláspontját, hogy az alperes nem kötelezhető arra, hogy a felperesek tu­lajdoni illetőségét készpénz ellenében magához váltsa. A közös tulajdon megszüntetésének ez a módja az alperessel szemben nem alkalmazható. A közös tulajdont csereingatlan biztosításával kell megszüntetni. A felperesek fellebbezési ellenkérelme az ítélet helybenhagyására irá­nyul. Az alperes fellebbezése alapos. Az első fokú bíróság a helytállóan [Pp. 206. § (1) bek.] megállapított — ítélkezése alapjául a Legfelsőbb Bíróság által is elfogadott — tényállás alapján téves jogszabály-értelmezéssel hozta meg döntését. A Ptk. 148. §-a szabályozza a közös tulajdon megszüntetésének lehetsé­ges módját, változatait, és e rendelkezésekhez kapcsolódik a Legfelsőbb Bíróság PK 10. sz. jogszabály-értelmező állásfoglalása. Az első fokú bíróság a Ptk. 148. §-ának (2) bekezdésében foglaltak értel­mében szüntette meg a közös tulajdont oly módon, hogy az alperest köte­lezte a felperesek tulajdoni hányadának magához váltására. Az első fokú bíróság jogi álláspontja és az ezen alapuló ítéleti döntése téves. 120

Next

/
Thumbnails
Contents