Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

ennek a körülménynek az értékre gyakorolt hatását megfelelően figyelembe kell venni. Ha a méltánylandó körülmények mást nem indokolnak, a saját bennlakása folytán előállt értékcsökkenés következményeit a bennlakónak kell viselnie. A másodfokú bíróság méltánylandó körülménynek minősítette, hogy az alperes a perbeli ingatlanba még az örökhagyó életében beköltözött és erre figyelemmel az egyébként 400 000 Ft forgalmi értékű ház értékét 90 000 Fttal alacsonyabb összegben állapította meg. Önmagában az a körülmény, hogy az alperes beköltözött a perbeli házingatlanba, nem minősül olyan méltánylandó körülménynek, amely miatt a felperest megillető megváltási összeg mérsékelhető volna. Egyébként ez idő szerint nem állanak rendelkezésre adatok arra nézve sem, hogy vajon az alperes az örökhagyó hívására és az örökhagyóról való gondoskodás érdekében költözött-e be annak idején a házingatlanba, az örökhagyó lakásába, vagy pedig elsősorban saját érdekének biztosítása (feleségétől történt különválása folytán előállott lakáshelyzetének rendezése) volt-e ennek oka. így a jogerős ítélet a megváltási ár összegszerűségének megállapítása tekintetében is megalapozatlan, az előadottakon kívül még azért is, mert az alperes által végeztetett csatornázás, illetőleg egyéb munkálatok értéke sincs kellően felderítve. Ezt az új eljárásban szintén pótolni kell. (P. törv. 1. 20 812/1972. sz., BH 1973/7. sz. 267.) 82. A közös tulajdon megszüntetését mellőzni kell, ha a megszüntetés a rendelkezésre álló módozatok mellett sérti a társtulajdonosok jogait és méltányos érdekeit [Ptk. 147., 148. §, 32/1971. (X. 5.) Korm. sz. r. 3., 4. § PK 10. sz.] Az sz-i tkvi betétben felvett 1494 négyzetméter terjedelmű telken épült házzal és egyéb felülépítményekkel beépített ingatlannak 1/ie—1/io részben az I, II. és III. r. felperesek, Valamint a III. és IV. r. alperesek, 3/i6 részben a IV. r. felperes, 4/i6—4/i6 részben pedig az I. és II. r. alperesek a tulajdonosai. Ez az ingatlan korábban az I—II. r. alperesek és még két testvérük közös tulajdona volt, egymás között eszmei 1/±—x/± arányban. Időközben öröklés és tulaj donátruházás folytán alakult ki a jelenlegi tulajdoni állapot. A perbeli telken a főépület lakóház, amelynek folytatásaként kb. 20 m hosszú melléképület húzódik, és ezzel szemközt megközelítőleg azonos méretű másik melléképület van. A tulajdonostársak közül az ingatlanban laknak az I. r. alperes és családja, valamint a III. és IV. r. alperesek. A felperesek módosított keresetükben a közös tulajdonnak árverés útján történő megszüntetését kérték azzal, hogy az ingatlan legalacsonyabb kikiáltási ára lakott állapotban 312 000 Ft legyen, és az ő részesedésük érje el a 100 000 Ft-ot. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az I. r. alperes jelentős beruházására is figyelemmel ragaszkodott tulaj donilletőségéhez. A II. r. alperes csupán azt ellenezte, hogy a bíróság a közös tulajdont árverés útján szüntesse meg. A III—IV. r. alperesek arra hivatkoztak, hogy 1970-ben vásárolták meg tulajdoni illetőségüket és nagyarányú beruházást és felújítást végeztek. A felperesek ekkor nem tettek említést arról, hogy a közös tulajdon megszüntetését kívánják. Azzal érveltek, hogy az előzményekre 117