Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1976)

Az ügyben eljárt bíróságoknak tehát be kellett volna szerezniük azt a vázrajzot, amelynek alapján a megyei tanács vb járási hivatalának műszaki osztálya a megosztásra az elvi engedélyt megadta. Ez a vázrajz az iratok között nincs, elkészültére csak az elvi engedély utal. E kérdésben való dön­tésnél nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a becsatolt elvi engedély egy évig volt érvényes. Az azóta hatályba lépett 29/1971. (XII. 29.) ÉVM sz. rendelet 26. §-a pedig szintén úgy rendelkezik, hogy az elvi telekrendezési engedély egy évig érvényes, s az abban foglaltak az építésügyi hatóságot kötik, kivéve ha a telekrendezés az építésügyi szabályok időközi megválto­zása vagy a terület más célra való kijelölése következtében nem engedé­lyezhető. Abban az esetben viszont, ha az államigazgatási hatóság az elvi enge­délyt a tervezett megosztást tartalmazó vázrajz bekérése nélkül hozta meg, a bíróságok akkor jártak volna el helyesen, ha az alperes által becsatolt vázrajz egyidejű megküldése mellett — a 29/1971. (XII. 29.) ÉVM sz. rende­let hatálybalépését követően, 1972. augusztus 20. napján a tárgyalás folyta­tása iránt előterjesztett kérelem kapcsán az említett rendelet 27. §-ának (1) bekezdésére, illetve 25. §-ának (2) bekezdésére utalással — megkeresést intéztek volna az építésügyi hatósághoz a telekalakítás tárgyában való határozat hozatala céljából [29/1971. (XII. 29.) ÉVM sz. r. 26. és 27. §]. Ez következett volna a bíróságokat terhelő abból a kötelességből, amely sze­rint hivatalból kell gondoskodniuk arról, hogy a felek perbeli kötelességeik­nek eleget tegyenek [Pp. 3. § (1) bek.]. Mindezekre figyelemmel az ügyben eljárt bíróságoknak a felfüggesztett tárgyalás folytatása iránti kérelmet elutasító határozatai megalapozatlanok, illetve a fenti értelemben törvényt sértenek. (P. törv. I. 20 315/1973. sz., BH 1974/3. sz. 112.) 79. A volt házastársak szövetkezeti lakásán fennálló közös tulajdon meg­szüntetésénél a megváltásra való feljogosítás szempontjából a lakás forgal­mi értékét kell alapul venni. — Ha az egyik volt házastárs a lakásban lakik, a bennlakás értékcsökkentő hatásának az elbírálásánál figyelembe kell venni a közös lakás használata kérdésében irányadó szempontokat is. A házassági vagyonjogi kérdésekben létrejött egyezség jóváhagyásánál különös súllyal kell figyelembe venni a családjogi viszonyok sajátos termé­szetét [Ptk. 143. §, Pp. 148. § (2) bek., PK 10. sz.]. A peres felek házastársak voltak, házasságukat a bíróság felbontotta. Együttélésük alatt a felek szövetkezeti lakást szereztek. A felperes keresete a szövetkezeti lakáson fennálló közös tulajdonnak olyan módon való meg­szüntetésére irányult, hogy a felperes az alperes illetőségét az elő- és rész­törlesztésként lefizetett összegek fele részét kitevő 10 000 Ft ellenében ma­gához válthassa. A cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló alperes gondnoka a kereset teljesítését nem ellenezte, ha a felperes a 10 000 Ft-ot harminc na­pon belül megfizeti. Ezt követően a felek között egyezség jött létre, amely szerint a kétszobás szövetkezeti lakáson fennálló közös tulajdont akként szüntetik meg, hogy a felperes harminc nap alatt fizetendő 10 000 Ft ellenében az alperes illető­ségét magához váltja. A járásbíróság az egyezséget jóváhagyta, a felek a végzés elleni fellebbe­110

Next

/
Thumbnails
Contents