Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

fürdőszobából, WC, kamra és fáskamra mellékhelyiségekből álló lakást utalt ki a felperesek részére kizárólagos használattal azzal, hogy a kiutalt lakásba a bérlő és kéttagú családja, valamint az albérlő és háromtagú családja költöznek. A felperesek az első fokú államigazgatási határozat ellen fellebbezéssel éltek. A másodfokú államigazgatási szerv az első fokú határozatot helybenhagyta, kimondva, hogy az albérlő elhelyezése nem a lakásügyi hatóság feladata. A jogerős államigazgatási határozatot a felperesek keresettel támadták meg. Az első fokú bíróság végzésével a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította. Indokolásában utalt a 30/1964. (XII. 2.) Korm. sz. rendelet 10. §-ának (2) bekezdésére, amely szerint a lakás bérlőjét a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint kell kártalanítani, ami meg is történt. Utalt még a 13/1965. (VII. 24.) Korm. sz. rendelet 73. §-ának (1) bekezdésére, melynek értelmében a cserelakás megfelelőségének elbírálása nem tartozik bírósági hatáskörbe, a cserelakás kiutalása tárgyában hozott határozatok ellen bírósági út igénybevételére nincs lehetőség. A fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos. Tévesen hivatkozott az első fokú bíróság a 30/1964. (XII. 2.) Korm. sz. rendelet 10 §-ának (2) bekezdésére, mert ez nem a szanálásra kerülő házak bérlőinek, hanem a városrendezés céljára kisajátításra kerülő házak tulajdonosainak a kártalanításáról szól. Az elbírált esetben nem cserelakás megfelelőségének vizsgálatáról van szó, hiszen a kiutalt háromszobás lakás nyilvánvalóan nagyobb és értékesebb a szanálásra került lakásnál. Sérelmes azonban a felperesek részére az, hogy ez a nagyobb cserelakás akként került kiutalásra, hogy abba M. J. és időközben négytagúvá vált családja is jogosult beköltözni, holott ez a lakás már nem biztosítja azt az elkülönített használatot, ami megvolt a korábbi lakásban. Az előző lakásban M. J. és családja egyetlen helyiséget sem használt közösen a felperesekkel, ezzel szemben most az államigazgatási határozat társbérlethez hasonló állapotot hozott létre a mellékhelyiségek közös használatára tekintettel. Az államigazgatási hatóság tehát úgy utalt ki a felperesek részére cserelakást, hogy annak eev részét nvomban igénybe vette. Erre tekintettel az államigazgatási hatóság kiutaló határozata — miután az a felperesek irányában egyben igénybevételt is jelentett — az 1957. évi IV. tv. 57. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján bírósági úton megtámadható volt. (P. törv. II. 20 569/1971. sz., BH 1972/4. sz. 7049.) eb) A felek jogai és kötelezettségei 158. A szolgálati lakásnak vállalati bérlakássá válása esetén a fennálló bérleti jogviszony tartalmára és megszűnésére — egyéb megállapodás hiányában — a szolgálati lakásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni; a házassági életközösség megszakadása esetén a bérlőt a lakás elhagyására nem lehet kötelezni [1/1971. (II. 8.) Korm. sz. r. 29., 99., 135. §1 221