Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

c) Szállítási szerződés 148. Jogszabályban szerződésszegés esetére megállapított igények — így a késedelmi kamat iránti igények is — akkor is fennállanak, ha a jelek ezek kikötését mellőzték, kizárásuk vagy korlátozásuk pedig semmis a mezőgazdasági termelőszövetkezet által kötött szállítási szerződés tekintetében is [10/1966. (II. 14.) Korm. sz. r. 59. § (1) bek., 38. §, 55/ 1967. (XII. 17.) Korm. sz. r. 2. § (1) bek.]. A felperes 1545 Ft késedelmi kamat visszafizetése iránt indított keresetet az alperes ellen. Miután ez az összeg visszinkasszóval rendezést nyert, a felek a pert e vonatkozásban szüneteltették. Az alperes azonban 11 715 Ft követelése után 28 napos fizetési késedelem miatt 71 Ft késedelmi kamat, továbbá 472 614 Ft követelés után 14 napos késedelem miatt napi fél ezrelék, összesen 3308 Ft késedelmi kamat megfizetése iránt viszontkeresetet emelt a felperessel szemben. A járásbíróság az alperes viszontkeresetét elutasította, lényegében abból az indokból, hogy a peres felek között 1968. február 20. napján kelt megállapodás 5. pontjában a késedelem esetére kikötött 8%-os kamat felszámításra vonatkozó jogosultságot az alperes belegyezésével a felperes törölte, így a kamatfizetés vonatkozásában a felek megállapodtak oly irányban, hogy késedelmi kamatot az alperes nem jogosult felszámítani. Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. A fellebbezés az alábbiak szerint alapos. A peres felek szállítási szerződést kötöttek. A szállítási szerződések vonatkozásában az 55/1967. (XII. 17.) Korm. sz. rendelet — az ebben meghatározott eltérésekkel — kiterjesztette a — 46/1967. (XI. 5.) Korm. sz. rendelettel módosított — 10/1966. (II. 14.) Korm. sz. rendelet hatályát a termelőszövetkezetekre is. így a felek jogviszonyában az utóbbi rendelet rendelkezései az irányadóak. A rendelet 59. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy jogszabályban szerződésszegés esetére megállapított igények akkor is fennállanak, ha a felek ezek kikötését mellőzték, kizárásuk vagy korlátozásuk pedig semmis. Az idézett jogszabály 38. §-a pedig kimondja, hogy a fizetési késedelem minden napjára fél ezrelék kamat jár. Ezek szerint még ha a felek kikötötték volna is, hogy késedelem — tehát szerződésszegés — esetén kamatot nem számítanak fel, ez a kikötésük semmis, ezt a kikötést a jogviszony elbírálásánál nem lehetett volna figyelembe venni. Minthogy pedig a felperes nem vitásan késedelembe esett, a késedelme szerződésszegés; téves volt a járásbíróságnak az az álláspontja, hogy a felperes kamatfizetési kötelezettsége nem áll fenn, ezért a megyei bíróság a járásbíróság ítéletét megváltoztatta és a felperest a fellebbezési kérelemben meghatározott kamatösszeg megfizetésére kötelezte. (Pécsi Megyei Bíróság Pf. II. 20 663/1970. sz., BH 1971/4. sz. 6728.) 149. Külkereskedelmi vállalat a külföldről importált vetőmagot mezőgazdasági termékértékesítési szerződés útján nem értékesítheti; nincs jogszabályi akadálya annak, hogy külkereskedelmi vállalat az import210