Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

társai által lekaszált szénát a saját területére rakta, ezzel meg akarta károsítani dolgozó társait, és így a panaszos részére csak 141 Ft művelési díj jár. A területi munkaügyi döntőbizottság határozatával a munkaügyi döntőbizottság határozatát hatályon kívül helyezte és a döntőbizottsági eljárást megszüntette. Határozatát azzal indokolta, hogy az állami gazdaság és T. J. között munkaviszony nem jött létre, közöttük munkaügyi vita nem keletkezett. Az új eljárás során hozott jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos. A járásbíróság a megyei bíróság korábbi végzésében foglalt részletes iránymutatás ellenére nem tisztázta a felek között létrejött jogviszony jellegét. Ez pedig annál inkább szükséges lett volna, mert a felperes a járásbíróság korábbi permegszüntető végzése ellen benyújtott fellebbezésében kifejezetten tagadta a munkaviszony létrejöttét és bizonyítani kívánta, hogy közte és az alperes között vállalkozási jogviszony (Ptk. 38Í7. §) létesült. Akár vállalkozási, akár haszonbérleti szerződésnek vagy munkaszerződésnek minősül is azonban a felek közti megállapodás, a járásbíróságnak az új eljárás során a tényállást tüzetesen kellett volna felderítenie. Ezzel szemben a járásbíróság az új eljárásban csak a peres felek meghallgatására szorítkozott, a felek előadásából viszont okszerűen nem lehetett volna a munkaviszony létrejöttét megállapítani. Maga az alperes képviselője adta elő, hogy a részesek után társadalombiztosítási járulékot nem fizetnek és a munkálatokat a táblától függően 1—2 hét alatt kell elvégezni. Az Mt. 32. §-a értelmében tilos olyan második vagy további munkaviszony vagy munka végzésére irányuló egyéb jogviszony létesítése, amely a dolgozók munkájával összeférhetetlen. Az Mt. V. 34. §-ának (1) bekezdése pedig kimondja, hogy a dolgozó a második vagy további munkaviszonyt csak vállalata előzetes írásbeli engedélyével létesíthet. A járásbíróság azonban a tényállást ezeknek a kérdéseknek a tekintetében sem derítette fel, holott a felperes a KSH járási felügyelőségnek állandó munkaviszonyban álló dolgozója. Bár az alperes a korábbi bírósági eljárás során azt állította, hogy a felek között meghatározott munka elvégzésére vonatkozó megállapodás jött létre, ezt semmivel nem bizonyította, a területi munkaügyi döntőbizottság előtt pedig a felek már egybehangzóan adták elő, hogy közöttük munkaviszony nem jött létre, a felperes a kaszálást minden évben belátásától függően végezte. Mindezekre figyelemmel a járásbíróság permegszüntető végzése megalapozatlan és törvénysértő. (P. törv. I. 20 919/1970. sz., BH 1971/ 9. sz. 6878.) 146. A kivitelező a létesítmény hibátlanságáért az építtetővel szemben önállóan felel. A kivitelezőt a felelősség alól a tervező esetleges mulasztása nem menti. Kármegosztásra akkor kerülhet sor, ha az építtető olyan felróható magatartást tanúsított, amellyel maga is közrehatott a kár bekövetkeztéhez (Ptk. 307., 318., 339., 340., 389. 390. §). Az alperes jogelődje a felperesekkel kötött szerződésben arra vállal206