Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

könyvi foganatosításra alkalmas — vázrajz ejkészítésáről,—amelynek alapffii a? illptékps államigazgatási hatóság engedélyével_a_jcgrdéses ingatlanrész_az I. és_IL_r. alperesek ingatlanából t,pjpld<-önyvilpg lpjpgyp7tpthetn_ PS a fpTpprpspfr ingatlanához átiegyezhető Í2/1960. (XII. 25.) IMsz. r. 106. és 107. §].* A per adataiból egyébként kitűnik, hogy az I. és II. r. alperesek ingatlanán lakóház van. A másodfokú bíróság ítélete ^zzal_ a következménnyel is jár, hogy közös tulajdon keletkezése mellett á"TéTperesek az L és II. r. alperesek lakóépületének 74 304 részének is tulajdonosává válnának, ami a. felek szerződési akaratávai nem egyeztethető össze és az alperesekre sérelmes. A per adataiból arra is következtetni lehet, hogy az ingatlanrész átruházására vonatkozó megállapodás a felek között attól a feltételtől függően jött létre, hogy az úgynevezett S.-féle ingatlan telekkönyvi tulajdoni állapota rendezhető. Ebben a vonatkozásban azonban a perben eljárt bíróságok a tényállást nem derítették fel kellően, annak ellenére, hogy ha ennek a feltételnek a megvalósítása esetleg lehetetlen, akkor a felek szerződése alapjában megdől. (P. törv. 1. 21 172/1970. sz., BH 1971/4. sz. 6740.) 142. Az elővásárlási jog jogosultjával szemben a vételi ajánlat közlése csak akkor hatályos, ha az eladó a vételi ajánlatot teljes tartalmával közli [Ptk. 376. § (1), (2) bek., PK 9. sz.]. A telekkönyvileg megjelölt ingatlannak az I. r. felperes és az I. r. alperes voltak tulajdonosai egymás közt egyenlő arányban. Az I. r. alperes illetőségét el kívánta adni és 1969. április 30. napján kelt levelében felhívta az I. r. felperest elővásárlási jogának gyakorlására azzal, hogy nyolc napon belül 15 000 Ft vételárat fizessen ki. Erre adott válaszában 1969. május 6. napján kelt levelében a felperes felajánlott 5000 Ft-ot és a tónak az árát. Ezt követően az 1969. május 16. napján kelt adásvételi szerződéssel az I. r. alperes eladta tulajdoni illetőségét a II. r. és III. r. alpereseknek, akiknek tulajdonjoga a szerződés alapján telekkönyvileg is bejegyzést nyert. A szerződés értelmében a vevők annak aláírásakor 8000 Ft-ot, míg a fennmaradó 7000 Ft-ot 1969. október 1. napjáig kötelesek megfizetni. Az 1969. július 18. napján benyújtott keresetükben a felperesek elővásárlási jogukra hivatkozással annak megállapítását kérték, hogy az adásvételi szerződés az alperesek között kikötött tartalommal köztük és az I. r. alperes között létrejött, és kérték a tulajdonjog rendezése tárgyában szükséges határozatok meghozatalát is. A járásbíróság a keresetet elutasította. Döntését a Ptk. 376. §-a (2) bekezdésének felhívásával azzal indokolta, hogy az I. r. felperes, bár erre az I. r. alperes felhívta, nem tett a vele közölt ajánlatot elfogadó nyilatkozatot, így kereseti igénye nem helytálló. Ezt a döntést sérelmezték fellebbezésükben a felperesek, és keresetüknek helyt adást kértek. A támadás az alábbiak szerint helytálló. * Lásd: a 27/1972. (XII. 31.) MÉM sz. rendelet 68. és 69. §-aiban foglalt rendelkezéseket is. 201