Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

jogosultjával közölt feltételek elfogadása létrehozza a szerződést [Ptk. 376. § (2) bek.], a visszavásárlási jog alapján létrejövő szerződés is olyan megállapodás, amelyben az eladói nyilatkozat az adásvételi szerződés megkötésekor készült okiratba, a vevői nyilatkozat pedig az eladónak a vevőhöz intézett nyilatkozatába van foglalva [Ptk. 378. § (1) és (2) bek.], és lényegében teljesén hasonló a helyzet akkor, amikor a szerződés a vételi jog gyakorlása útján jön létre [Ptk. 380. § (1) bek.]. Mindezekben az esetekben a szerződést két írásbeli nyilatkozat együttes tartalma hozza létre. Nincs azonban akadálya annak, hogy a szerződés ennél akár több olyan okiratba foglaltan jöjjön létre, amelyek közül egy-egy csak a szerződés bizonyos elemeit tartalmazza. Pl. ajánlatmódosításnak elfogadása, a módosításhoz képest újabb ajánlat tétele, ennek elfogadása stb. ÍV. a) Szerződés megkötésére irányuló ajánlat tétele a Ptk. 212. §-ának (1) bekezdése szerint ajánlati kötöttséget eredményez, a szerződési ajánlat elfogadása pedig a szerződés létrejöttére vezet [Ptk. 213. § (1) bek.]. Abból, hogy ingatlan tulajdonjogának átruházását célzó szerződés érvényességének feltétele a szerződés írásbafoglalása, következik, hogy az ajánlat tétele, illetőleg annak elfogadása csak akkor vezethet — ingatlan tulajdonjogának átruházását eredményező — érvényes szerződés megkötésére, ha mind az ajánlat, mind annak elfogadása írásban történik. Ez következik egyébként abból is, hogy ettől eltérő álláspont érvényesülése az írásbeliséget rendelő szabály félretételére vezetne. Ha pedig olyan ajánlatot, amely érvényes szerződés megkötésére vezethet, csak írásban lehet tenni, kézenfekvő, hogy az ajánlati kötöttség is csak írásban tett ajánlathoz fűződhet. Az olyan ajánlat ugyanis, amelyhez nem fűződik kötöttség, jogi értelemben egyáltalán nem tekinthető ajánlatnak. Az, hogy a felek között szóbeli megállapodás, illetőleg szóbeli ajánlat ingatlan tulajdonjogát átruházó szerződés létrejöttét nem eredményezheti, illetőleg ajánlati kötöttséget nem von maga után, természetesen kizárja, hogy bármelyik fél a szóbeli nyilatkozatok alapján a másik féltől írásbeli szerződés megkötését követelhesse. E magatartások, nyilatkozatok joghatása csak annyiban jelentkezhet, hogy alapot adhat a Ptk. 6. §-ának alkalmazására — természetesen csak akkor, ha e § alkalmazásának összes feltételei egyébként megvannak. b) Gyakori eset, hogy az ingatlan tulajdonjogának átruházására vonatkozó szóbeli megállapodás alapján a szerződést az egyik fél foglalja írásba és azt — általa áláírottan — a másik félhez juttatja el. Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés, milyen joghatása van annak, ha az egyik fél az általa aláírt szerződést a másik félhez juttatja el. Ebben az esetben az első helyen említett fél azt juttatja kifejezésre, hogy az aláírásával ellátott szerződésben foglalt feltételek szerint hajlandó az ingatlant elidegeníteni, tartalmilag tehát ajánlatot tesz a másik félnek. Ebből következik, hogy az ilyen — írásbafoglalt —, tartalma szerint értékelendő nyilatkozatra az ajánlatra nézve fennálló szabályok az irányadók. Az ajánlattevő tehát az általa aláírt szerződésben foglalt ajánlatához a Ptk. 212. §-ának (2) bekezdésében meghatározott ideig feltétlenül kötve van. Az említett törvényes határidő az, amelyen be1S0