Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

négyszögöl területű ingatlanából 62 négyszögölet. A kisajátítási eljárás során az alperes négyszögölenként 50 Ft kártalanítást ajánlott fel. A felperesek a felajánlott kártalanítást nem fogadták el, keresetükben négyszögölenként további 200 Ft megfizetésére kérték kötelezni az alperest. Előadták, hogy a kisajátított terület Ny. város belterületén, a város központjától mintegy 500 m távolságra fekszik. A téren villany, ivóvíz és gázvezeték van. A telekre az ivóvizet a kisajátítás után vezették be. A járásbíróság a perben szakértőt hallgatott meg. A szakértő szakvéleményében a telek értékét négyszögölenként 100 Ft-ban jelölte meg. Értékcsökkentő tényezőként vette figyelembe, hogy a kisajátított ingatlan utcafronttal nem rendelkezik. Megállapította, hogy a hasonló fekvésű beépítésre alkalmas telkek értéke négyszögölenként 200— 250 Ft között van. Az első fokú bíróság a felperesek keresetének részben helyt adott és az alperest a felajánlott összeget meghaladóan további 8060 Ft megfizetésére kötelezte. A telek értékét a szakértői véleménytől eltérően négyszögölenként 180 Ft-ban állapította meg. Az első fokú bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezett, a kereset elutasítását kérte. A felperesek az első fokú ítélet helyben hagyását kérték, majd keresetet terjesztettek elő értékveszteség megállapítása iránt. A másodfokú bíróság újabb szakértőt hallgatott meg, aki a visszamaradt ingatlanban bekövetkezett értékcsökkenés összegét 11 370 Ft-ban jelölte meg. A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és a marasztalás összegét 18 060 Ft-ra felemelte. A másodfokú bíróság ítélete ellen az értékveszteség megállapítása miatt emelt törvényességi óvás az alábbiak szerint alapos. Az 1965. évi 15. sz. tvr. 15. §-ának (2) bekezdése szerint a kisajátítást kérő által felajánlott kártalanítást meghaladó részkövetelést a bíróság előtt harminc napon belül keresettel lehet érvényesíteni. A Legfelsőbb Bíróság PK 28. számú állásfoglalása szerint nincs akadálya annak, hogy a tulajdonos a kellő időben megindított kártalanítási perben keresetváltoztatás útján olyan igényeket is érvényesítsen, amelyekre vonatkozóan a perlési határidő már lejárt. A fellebbezési eljárásban azonban ez a jog csak a Pp. 247. §-ában meghatározott korlátozásokkal illeti meg a felperest. A felperesek az első fokú eljárásban értékveszteség megállapítása iránt keresetet nem terjesztettek elő, így a Pp. 247. §-ának rendelkezésére tekintettel a másodfokú eljárásban keresetüket már nem változtathatták meg. Tévesen járt el a megyei bíróság, amikor a felpereseket a kereset megváltoztatására és kiterjesztésére nézve tájékoztatta és az ezt követően előterjesztett kereseti kérelem felett érdemben döntött. Helyesen észlelte a másodfokú bíróság azt, hogy a perbeli esetben a részikisajátításra tekintettel az értékcsökkenés kérdése is felmerülhet és ezért az első fokú bíróságnak a Pp. 3. §-ában foglalt rendelkezésekre tekintettel a felpereseket jogaik megfelelő gyakorlása tekintetében tájékoztatnia kellett volna. 104