Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968-1970 (Budapest, 1972)

49. Közös tulajdon megszüntetése iránti perbe ugyanazon tulajdonostársak több közös tulajdonban levő ingatlana is bevonható, ha a körülmények az együttes döntést célszerűnek mutatják. Perköltség viselése közös tulajdon megszüntetése iránti perben (Ptk. 148. §, PK 10. sz.). A b-i tkvi betétben 2330/49. hrsz. alatt f elvett 299 •-öl területű „ház, udvar" elnevezésű ingatlan % részben a felperes, V3 részben pedig az alperes tulajdona. A per eddigi adatai szerint a 2330/6. hrsz. 164 •-öl kiterjedésű kert, amelyet az előző ingatlantól út választ el, ugyancsak 2/3—V3 arányban a peres felek tulajdona. A peres felek korábban úgy állapodtak meg, hogy a 2330/49. hrsz. ingatlant természetben megosztva használják, míg a 2330/6. hrsz. ingatlant kizárólag a felperes használja. Később megállapodtak a felek, hogy a 2330/49. hrsz. alatt felvett telken levő épületet lebontják, s annak egy szobából és konyhából álló része a felperesnek, a másik egy szobából álló része pedig az alperesnek jut. A felperes ezen a telken építkezni akart, s a megállapodás szerint neki jutó épületrészt lebontotta, az alperes pedig a neki jutó szobából kiköltözött. A felperes a tervezett építkezéshez a járási tanács építési és közlekedési csoportjától építési engedélyt kért és kapott. Az építkezés megkezdése után az alperes tiltakozása miatt az államigazgatási hatóság az építkezés folytatását megtiltotta. A peres felek az építkezés kérdésében nem tudtak megállapodni. A felperes levélben felszólította az alperest a 2330/49. hrsz. ingatlanra vonatkozó közös tulajdon megszüntetésére úgy, hogy az alperes illetőségét 8000 Ft-ért magához váltja, az alperes viszont az „épület V3 részét" bontsa le, és szállítsa el. Az alperes erre a levélre nem válaszolt. A felperes az ezt követően megindított perben a közös tulajdon megszüntetését kérte úgy, hogy a bíróság az alperes illetőségét 9600 Ft megváltási ár ellenében adja az ő tulajdonába. Az alperes a kereset elutasítását és azt kérte, hogy a bíróság a felperest házépítésre kötelezze. Későbbi nyilatkozatából kitűnik, hogy e kijelentését úgy értette, hogy pénzért az illetőségét nem hajlandó átadni, csak abban az esetben, ha részére a felperes házat épít. Tett olyan nyilatkozatot is, hogy a szakértői értékelést nem fogadja el, mert a tulajdonában álló illetőség 100 •-ölnél nagyobb, ugyanis „két telekrészről van szó, az egyik 170 •~öl, a másik pedig 299 •-öl". Az elsőfokú bíróság — miután az ingatlan értékére szakértőt hallgatott meg — a közös tulajdon megszüntetése címén a felperest arra kötelezte, hogy az alperesnek 15 nap alatt 10 000 Ft-ot fizessen, s ennek ellenében feljogosította a felperest arra, hogy tulajdonjogát a 2330/49. hrsz. alatt felvett ingatlannak az alperes tulajdonában álló illetőségére telekkönyvileg bejegyeztesse. Az alperest arra kötelezte, hogy a felperesnek 1650 Ft perköltséget fizessen meg. Ez utóbbi rendelkezést azzal indokolta, hogy az alperes a perre okot adott, azt elvesztette, s így a felmerült perköltséget — amely 850 Ft bélyegilletékből és szakértői díjból, továbbá 800 Ft ügyvédi munkadíjból adódik — a felperes részére köteles megtéríteni. 68