Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968-1970 (Budapest, 1972)

A per adatai szerint a szóban levő házingatlanban az alperesek laknak, akik annak használatához ragaszkodnak. A járásbíróság — miután az ingatlan értékére nézve szakértőt hallgatott meg — a közös tulajdont úgy szüntette meg, hogy a felperes illetőségét az alperesek tulajdonába adta, s az utóbbiakat arra kötelezte, hogy a felperesnek 90 nap alatt 8000 Ft-ot fizessenek meg. Emellett kötelezte mind a felperest, mind az alpereseket arra, hogy 200 Ft „perilletéket" az államnak fizessenek meg. Kötelezte végül az alpereseket, hogy fizessenek a felperesnek 850 Ft perköltséget. Az elsőfokon jogerőre emelkedett ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A Ptk. 148. §-ának (1) bekezdése szerint a közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. A járásbíróság ennek ellenére nem vizsgálta, hogy a perbeli ingatlan természetben megosztható-e. A vizsgálat során feladata lett volna megkeresni az illetékes államigazgatási szervet annak közlése végett, hogy a megosztásra ad-e, s ha igen, milyen módozatú előzetes elvi engedélyt. Igenlő állásfoglalás esetén azután a feleket fel kellett volna hívni arra, hogy az elvi engedélynek megfelelő, telekkönyvi foganatosításra alkalmas megosztási vázrajzot készíttessenek, és azt mutassák be. Ha pedig a természetbeni megosztás nem lehetséges, a járásbíróságnak — a PK 10. számú állásfoglalásban (PH 149. old.) kifejtettek szerint — vizsgálnia kellett volna, hogy az alperesek — méltányos érdekeik szem előtt tartása mellett — a felperes tulajdoni illetőségének magukhoz váltására anyagilag képesek-e. A járásbíróság ennek a vizsgálatát elmulasztotta, így az ítélet e vonatkozásban megalapozatlan. Végül az alperesek perbeli magatartása külön percselekményekre nem adott okot, ezért törvénysértő a járásbíróságnak az az ítéleti rendelkezése, amellyel az alpereseket a készkiadások fele részén felül is perköltség viselésére kötelezte. [P. törv. I. 20198/1967. sz., BH 1968/1. sz. 5563.] 48. Lakott házas ingqffn/n.nri. fPiJJláUÓ knzösí^iMla.jtl ftm. m*gs9>i*ti.l*1.iíxi?mpl figyelembe veendő szempontok. ÁTkozos tulajdon megszüntetése iránt indított per költségeinek viselése, s a költségmentesség engedélyezésének feltételei [Ptk. 148. §, PK 10. sz., 2/1958. (II. 16.) IM sz. r. 10. §]. A perbeli beltelki ház és udvar 540 •-öl területtel V4—y4 részben a felperesek, y2 részben pedig az alperes tulajdona volt, s a két szobából, konyhából és mellékhelyiségekből álló házas ingatlant az alperes és családja lakta. A felperesek keresetükben a közös tulajdon megszüntetését kérték azzal, hogy az alperes tulajdoni illetőségét hajlandók 30 000 Ft-ért megváltani, ha az alperes kiköltözik, illetőleg saját illetőségüket hajandók az alperesnek megváltás ellenében 30 000 Ft-ért átadni. Az alperes a kereset elutasítását kérte; kijelentette, hogy a felperesek tulajdoni illetőségét nem kívánja megváltani. A meghallgatott igazságügyi szakértő véleménye szerint az ingatlan forgalmi értéke beköltözhető állapotban 60 000—70 000 Ft. A járásbíróság a közös tulajdont akként szüntette meg, hogy a fel-