Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968-1970 (Budapest, 1972)

reseti illetéket foglalja magában — megfelelően felemelte, fellebbezett részét egyebekben helybenhagyta, az ítélet nem fellebbezett részét pedig nem érintette. [Legf. Bír. Pf. III. 20 350/1968. sz., BH 1968/10. sz. 5834.] 18. A tisztességtelen versenyről szóló törvénnyel kapcsolatos jogviták elintézése az esetben is a bíróság hatáskörébe tartozik, ha szocialista szervezetek között merül fel. [Ptk. 85. §, 1923. évi V. tv., 15/1962. (V. 6.) Korm. sz. r. 4. §.] [Legf. Bír. Pf. III. 20 544/1968. sz., BH 1968/11. sz. 5878. — L. 580. sorszám alatt.] III. A tulajdonjog a) A tulajdonjog tárgyai 19. Az épület tulajdonjogát a földrészlet tulajdonjogától függetlenül csak a Ptk. 97. §-ának (2) bekezdésében felsorolt esetekben lehet megállapítani és a telekkönyvbe bejegyezni (PK 1. sz.). A tulajdonostársnak azt a keresetét, amellyel a közös tulajdonban levő ingatlan egy részének kizárólagos tulajdonát kívánja megszerezni, a közös tulajdon megszüntetésére irányuló keresetnek kell tekinteni (Ptk. 147., 148. §). A d-i tkvi betétben 409. hrsz. alatt felvett 729 négyszögöl beltelki ingatlan a peres felek osztatlan közös tulajdona. A felperes az ingatlan 18/54 részére vonatkozóan a tulajdonjogot mint szüleinek egyedüli törvényes örököse szerezte meg. Az ingatlanon a felperes szülei még 1926-ban házat építettek, és a felperes jelenleg is ebben lakik. A felperes keresetében 68 négyszögöl területre és a lakóházra vonatkozóan kizárólagos tulajdonjogának megállapítását kérte, hogy azt „mielőbb nevére be lehessen kebelezni". Végül — most már ügyvédje útján — annak megállapítását kérte, hogy az ingatlan keleti részén levő lakóépület, sertésól és árnyékszék tulajdonjoga kizárólagosan őt illeti. Az I—IV. r. alperesek a kereseti kérelem teljesítését nem ellenezték, a II—III. r. alperesek azonban úgy nyilatkoztak, hogy célszerűbbnek látnák, ,,ha a felperes nevére kerülő ingatlanrész elkülönítésre kerülne, mert ebből csak bonyodalom származhatna". A IV. r. alperes pedig azt az aggályát fejezte ki, hogy a felperes esetleg akadályozni fogja az alpereseket az ingatlanon való közlekedésben. E tekintetben azonban a felperes úgy nyilatkozott, hogy az ingatlanon keresztül vezető utat nem kívánja megszüntetni. Az V—VI. r. alperesek a per tárgyalásán szabályos idézés ellenére nem jelentek meg. A járásbíróság ítéletével megállapította, hogy a perbeli ingatlan keleti részén a támfalak alatt levő lakóépület, sertésól és árnyékszék a felperes kizárólagos tulajdona, és feljogosította a felperest tulajdonjogának a telekkönyvbe való bejegyeztetésére. Az ítélet indokolása szerint az említett felépítmények tulajdonjogát a felperes a Ptk. 117. 34