Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968-1970 (Budapest, 1972)

bíróságok által felhozott okokból nem lehetett volna elutasítani, a jog­erős bírósági döntés tehát törvénysértő. [P. törv. I. 20 438/1969. sz., BE 1969/11. sz. 6234.] d) A szerződés alakja 107. /. Ha az írásbeli alakot jogszabály rendeli, és a félne^ pi-d vagy nem kéjpes írni, közjegyződJútelesítés nélkül is érvényes az okirat, ha. a fél azt kézjegyével eüaTTa, és a kézjegynek tőle származását két tanú aláírásával igazolja. A kézjegy hiányát azonban nem pótolja az, ha a iéV névét az okiratra — akár az ö kérésére — más személy rávezette. (Ptk. 218. §, Pp. 196. §.) II. Az ingatlan ajándékozási szerződés érvénytelen, ha a megajándé­kozott a szerződést nem írta alá, illetőleg írásban elfogadó nyilatkoza­tot nem tett (Ptk. 579., 217., 223. §, XXV. sz. PED). III. öröklési igénynek perben érvényesítése esetén a tulajdoni hely­zetet a perben kell rendezni, ennek megfelelő kereset előterjesztésére a felperest figyelmeztetni kell (Pp. 3. §). A végintézkedés hátrahagyása nélkül meghalt örökhagyó után törvé­nyes öröklésre vannak hivatva az oldalági örökösei, közöttük a felpere­sek és az alperesek is. A felperesek az 1968. április 16-án kelt külön-külön nyilatkozat sze­rint kijelentették, hogy a hagyatéki ingó és ingatlan részesedésükről az alperesek javára lemondanak. Az I. r. felperes a nyilatkozatot saját ke­zűleg aláírta, a II. r. felperes nevét pedig a II. r. felperes kérésére — mert a szemüvegét nem találta — az okiratra G. M. írta rá. A két ok­iratot az alperesek egyike sem írta alá, bár az I. r. alperes jelen volt, amikor az okiratot az I. r. felperes aláírta, illetőleg, amikor a II. r. fel­peres nevét G. M. az okiratra rávezette. A közjegyző a felpereseket a hagyatéki tárgyalásra nem idézte meg, és ők a tárgyalás napjáról az örököstársaiktól sem értesültek. A felperesek a hagyatéki tárgyaláson nem is vettek részt. A közjegyző az örökhagyó hagyatékához tartozó házingatlant — az említett nyilatkozatra figyelem­mel — a felperesek mellőzésével csupán a többi örökösnek — köztük az alpereseknek — adta át. A hagyatékátadó végzés ellen a felperesek fellebbeztek, a másodfokú bíróság azonban a közjegyző végzését hely­ben hagyta. A felperesek keresetükben annak megállapítását kérték, hogy nyilat­kozatuk érvénytelen, és hogy az örökhagyó után törvényes öröklésre ők is jogosultak. Igényüket arra alapították, hogy a nyilatkozatok aláírása­kor tévedésben voltak, illetőleg őket az alperesek megtévesztették, mert ők csak az örökhagyó ingóságairól akartak lemondani, a házingatlanból járó örökrészükről azonban nem. A per során a II. r. felperes hivatkozott még arra is, hogy az ő nyilatkozata már eredetileg érvénytelen, mert azt nem ő írta alá. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Tagadták, hogy a felpere­sek a nyilatkozatok készültekor tévedésben voltak, vagy hogy ők meg­tévesztették a felpereseket. 151

Next

/
Thumbnails
Contents