Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968-1970 (Budapest, 1972)

illetőleg a szerződés ezek megtörténte esetén sem jön létre, vagy — esetleg — az eredeti nyilatkozattól eltérő tartalommal jön létre. A beleegyezés vagy jóváhagyás megtörténte és így a szerződés létrejötte mindezeken túlmenően már csak azért sem kívánható meg a megtámadás feltételéül, mert különben a beleegyezés vagy a jóváhagyás megtagadása esetén — minthogy a szerződés nem jött létre — a megtámadási jog nem is volna érvényesíthető. Ez pedig nyilvánvalóan helytelen eredményre vezetne akkor, ha — mint a jelen esetben is — a szerződési nyilatkozatát megtámadni kívánó fél a szerződés alapján már teljesített, és a szerződés meghiúsulásából eredő visszakövetelési igényének érvényesítésére kerül sor a szolgáltatást felvevő féllel szemben, aki ilyen esetben arra hivatkozhatna, hogy a szolgáltatást egészében vagy részben nem az azt visszakövetelő féltől kapta, és így azt nem is neki köteles visszaadni. Egyébként a megyei bíróság — a kereset időelőttiségére alapított állásfoglalása mellett — eljárási jogszabályt sértett. Időelőttiség miatt ugyanis a pert meg kellett volna szüntetnie, és az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül kellett volna helyeznie [Pp. 130. § (1) bek. f) pont, 157. § a) pont, 251. § (1) bek.]. Megjegyzi még a Legfelsőbb Bíróság, hogy a megyei bíróság elfoglalt jogi álláspontjára figyelemmel tévesen és feleslegesen foglalkozott ítéletének indokolásában azzal, hogy a felperes az ajándékozási szerződést az ügylet jóváhagyása esetén is — az eddigiek alapján — sikerrel aligha támadhatja. [P. törv. 1. 20 031/1970. sz., BH 1970/11. sz., 6569.] 106. Elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjának utólagos hozzájárulása esetén a szerződés — eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában — megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal jön létre [Ptk. 114., 215. §, 27/1959. (V. 7.) Korm. sz. r. 6. §]. Az f-i telekkönyvi betétben felvett ház- és kertingatlan V2 részének telekkönyvi tulajdonosa az alperes, aki ezt az ingatlanilletőséget az 1960. október 5-én kelt szerződéssel vette meg a Magyar Államtól, az OTP útján 35 000 Ft vételárért. A szerződéskötéskor a vételárból 3500 Ft-ot készpénzben fizetett ki, a vételár-hátralékot pedig 1960. november 10-től kezdve havi 150 Ft-os részletekben volt köteles fizetni. Tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg az alperes tulajdoni illetőségére az f-i járási tanács és az OTP fiókja javára elidegenítési és terhelési tilalmat, továbbá az utóbbi javára 31 500 Ft vételár-hátralék, valamint 6300 Ft kamat és költségbiztosíték erejéig jelzálogjogot is jegyeztek be a telekkönyvbe. A felperesek az 1963. április 26-án kelt szerződéssel az alperes tulajdoni illetőségét 26 000 Ft vételárért megvásárolták, úgy hogy a még fennálló 26 000 Ft OTP-kölcsön törlesztése is őket terheli. A vételárat a szerződéskötéskor az alperesnek kifizették, egyidejűleg a tulajdoni illetőségüknek megfelelő egy szobából, konyhából és mellékhelyiségekből álló lakást birtokba vették. A törlesztési részleteket az OTP-nak rendszeresen fizették. A peres felek által kötött szerződés tulajdonjog telekkönyvi bejegyzésére szóló engedélyt nem tartalmaz. Az alperes a kapott vételár felhasználásával házingatlant vásárolt. A 149