Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968-1970 (Budapest, 1972)

1970. (IV. 21.) PM—IM számú rendelet 4. §-a folytán új 5. számú melléklet lépett. A Kr. 21. §-ának (4) bekezdését az említett rendelet 6. §-a módosította. A 8/1970. (IV. 16.) ÉVM—PM számú együttes rendelet pedig szabályozta az út- és közműfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos kérdéseket és 4. §-ának (2) bekezdésében rendelkezik a társadalmi munka értékének a hozzájárulás összegébe való beszámításáról is. E változásokra tekintettel a polgári kollégium a 15. számú állásfoglalását (Polgári Elvi Határozatok, 165—166. oldal) a következő szöveggel tartja hatályban. ,,a) Az alacsonyabb közművesítési fokozat követelményeit meghaladó, de a magasabbat el nem érő közművesítettség eseteiben a bíróság az irányáraktól csak a 13/1965. (VII. 24.) Korm. számú rendelet 62. §-ának (4) bekezdése álapján térhet el. b) A község fejlesztési hozzájárulást nem lehet a közmű létesítéséhez való hozzájárulásnak tekinteni." a) Az 1/1965. (VII. 24.) PM—IM számú rendelet (Kr.) 5. számú mellékletéhez fűzött „Megjegyzés" 1. a)—d) pontokban sorolja fel a közművesítési fokozatokat. Ezek a fokozatok szigorúan körülhatárolt feltételek meglétén alapulnak. A bíróságnak tehát nincs törvényes lehetősége arra, hogy egyes feltételek hiányában közbülső fokozatokat állapíthasson meg, és ezek alapján az 5. számú mellékletben meghatározott irányárkereteken kívül újabb irányárkereteket létesítsen. Mindebből következik, hogy ha a közművesítettség az alacsonyabb közművesítés-fokozat követelményeit meghaladja, de a magasabbat nem éri el, a bíróság az alacsonyabb közművesítési fokozatnak megfelelő irányáraktól csak a 13/1965. (VII. 24.) Korm. számú rendelet 62. §-ának (4) bekezdése alapján térhet el. b) A Kr. 21. §-ának (4) bekezdése szerint a közművesítés fokát a telek értékelése során csak akkor lehet figyelembe venni, ha a közművet a tulajdonos létesítette, vagy a létesítés költségeihez hozzájárult, illetőleg ha a közmű a tulajdonos tulajdonjogának megszerzésekor már megvolt. A községfejlesztési hozzájárulás fizetése nem függ a közmű tényleges létesítésétől. Ezért ezt a Kr. 21. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából — eltérően a 8/1970. (IV. 16.) ÉVM— PM számú együttes rendelet alapján fizetendő közműfejlesztési hozzájárulástól — nem lehet a közmű létesítéséhez való tulajdonosi hozzájárulásként értékelni. [PK 366. sz., BH 1970/7. sz.] 76. Kisajátítási kártalanítási összeg megállapítása tíz éven belül több részletben külön-külön történt kisajátítás esetén [1/1965. (VII. 24.) PM—IM sz. r. 20. §, PK 14. sz.]. A városi tanács vb. igazgatási osztálya 1967. január 21-én az alperes javára kisajátítást rendelt el. Ennek folytán kisajátításra került a perben IV. r. felperesként eljárt N. S. tulajdonában álló beltelki ingatlanból 441 O-öl. Az alperes a 441 •-öl terület után [j-ölenkónt 35 Ft-ot, összesen 15 435 Ft-ot fizetett a IV. r. felperesnek. A IV. r. felperes keresetében [j-ölenként 50 Ft alapulvételével kérte megállapítani a kisajátított ingatlan után a kártalanítási összeget. E ke110