Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

szabályok szerint lakásnak minősülő helyiségek légköbméter térfogata után van helye 40%-os értékcsökkentésnek. Az egyéb rendeltetésű helyiségek (pl. üzlethelyiség, garázs, gazdasági épület) után a levonás csak a Kr. 29. §-ának (2) bekezdése szerint történhet, feltéve, hogy a tulajdonos részére ilyen cserehelyiséget is biztosítottak. A 40%-os értékcsökkenés kiszámításánál a külön épületekben levő lakásrészek értékét épületenként külön-külön kell számításba venni. A Kr. 29. §-ának (1) bekezdése szerint: ha a kisajátított épületben levő lakást bérlő (használó, tulajdonos) használta, az épületnek a szóban forgó lakás beépített térfogatára eső, a 25—28. § alapján megállapított értékét 40%-kal csökkenteni kell; ilyen esetben a bérlőnek (használónak, tulajdonosnak) cserelakásra van igénye. Ez a jogszabály nem határozza meg közelebbről, hogy mit kell érteni a lakás beépített térfogatán. E tekintetben nyilván a lakásügyi jogszabályok rendelkezéseiből kell kiindulni. A 40%-os értékcsökkentésnek tehát csak olyan épületrészek vonatkozásában lehet helye, amelyek a lakásügyi jogszabályok [15/1957. (III. 7.) Korm. sz. rendelet 5. §-a] szerint lakáshoz tartozó helyiségnek minősülnek. A lakásügyi jogszabályok szerint a lakáshoz tartozó helyiségnek nem minősülő egyéb helyiségek (épületrészek) a Kr. 29. §-a (1) bekezdésének alkalmazása szempontjából figyelmen kívül maradnak. Ez utóbbi helyiségek (épületrészek) figyelembe jöhetnek azonban a Kr. 29. §-a (2) bekezdésének alkalmazása során. E rendelkezés szerint ugyanis: ha a kisajátított ingatlanban levő üzlethelyiséget, irodát, raktárt és más hasonló helyiség£t bérlő (használó, tulajdonos) használta, az épület értékéből le kell vonni a szóban forgó helyiségre az összes beépített térfogat alapján eső érték 40%-át; ilyen esetben a bérlőnek (használónak, tulajdonosnak) cserehelyiségre van igénye. Az említett jogszabályból kitűnően tehát a lakáshoz tartozónak nem minősülő helyiségek után is helye van a 40%-os értékcsökkentésnek azok összes beépített térfogata alapján, de csak abban az esetben, ha a használó (bérlő, tulajdonos stb.) ezekért is kapott cserehelyiséget. Ha viszont a lakáshoz tartozó helyiségek külön épületben vannak, a 40%-os levonást épületenként külön-külön kell alkalmazni, vagyis mindegyik épületnek a lakott légköbméter térfogat alapján kiszámított értékét kell 40%-kal csökkenteni. Ennek indoka az, hogy az egyes épületek újraelőállítási költsége és avulási tényezői is eltérőek lehetnek, ehhez képest eltérő lehet azok értéke, de eltérő lehet a két épület lakottsági aránya is. [PK 916. sz., BH 1967/7. sz.] 56. Épület kisajátítása esetében a kártalanítási összeget akkor is beköltözhető állapot figyelembevételével kell megállapítani, ha a cserelakásra igényt nem tartó tulajdonos az épületben volt lakását vagy az ideiglenesen kapott cserelakást az ítélethozatalig nem tudta kiüríteni, de annak megfelelő határidőn belül történő kiürítésére kötelezettséget vállalt. Ilyen esetben a bíróság a kisajátítást kérőt arra kötelezi, hogy a kártalanítási összegből az 1/1965. (VII. 24.) PM—IM sz. rendelet 29. §-ában meghatározott 40%-ot helyezze bírósági letétbe, s csak az ezt meghaladó részt fizesse ki a jogosultnak. Az ítéletben rendelkezni kell 77