Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

vei, amely szerint: ha az építésügyi hatóság az építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon megépített építmény lebontását nem rendelte el, az építményre meghatározott időre szóló, visszavonásig érvényes vagy végleges fennmaradási engedélyt adhat, de a meghatározott idő eltelte, illetőleg az engedély visszavonása után az építményt le kell bontani. Nem tartalmaz azonban rendelkezést a Kr. 27. §-a arra az esetre, ha az építésügyi hatóság az Ét. 38. §-ának (1) bekezdése alapján az építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon épített építmény lebontását rendeli el. Magától értetődik, hogy a tulajdonos az ilyen épület kisajátítása esetén sem igényelhet kártalanítást. Ilyen esetben is megilleti azonban az a jog, hogy a Kr. 27. §-ának (3) bekezdése értelmében az épületet lebonthassa és az anyagát elvihesse. b) Az Ét. 38. §-ának fent idézett (2) bekezdése módot ad arra, hogy az építésügyi hatóság az építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon megépített építményre meghatározott időre szóló fennmaradási engedélyt adjon. Az ilyen engedély alapján a tulajdonosnak a meghatározott idő letelte előtt nem kell az építményt lebontania, az épületet a határidő leteltéig használhatja. Ha tehát a határidő letelte előtt történik az épület kisajátítása, a tulajdonos károsodik amiatt, hogy az építésügyi hatóság által meghatározott határidő leteltéig elesik az épület használati jogától. Ilyen esetben a tulajdonos a kisajátított épületért a Kr. 25—28. §-ai szerint egyébként követelhető kártalanításra nem tarthat ugyan számot, az épület használatának idő előtti megszűnése fejében azonban kártalanítást igényelhet [13/1965. (VII. 24.) Korm. sz. rendelet 40. § d) pont], éppúgy, mint ahogyan az 1965. évi 15. sz. tvr. 19. §-ának (1) bekezdése szerint az épületre vonatkozóan más személyt megillető jogok megszűnése miatt keletkezett kárt is meg kell téríteni a jogosult részére. c) Az Ét. 38. §-ának (4) bekezdése szerint az építésügyi hatóság az építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon végzett építkezés tudomására jutásától számított egy éven belül, legkésőbb azonban az építmény használatbavételétől számított tíz éven belül intézkedhet az építmény lebontása iránt. Ha tehát az épület kisajátítása idején ezek a határidők már leteltek, s emiatt az épület lebontására már nem kerülhet sor, a tulajdonosnak teljes kártalanításra van igénye. Ilyenkor ugyanis már nincs jelentősége annak, hogy az építkezés építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon történt. [PK 913. sz., BH 1967/7. sz.] 53. Tanácsi rendelkezésű épület kisajátítása esetén nem lehet értéknövelő tényezőként venni azt, hogy az épület nincs bérbeadás útján hasznosítva, hanem abban a tulajdonos lakik. Az 1/1965. (VII. 24.) PM—IM számú rendelet (a továbbiakban: Kr.) 28. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint az épület értékét befolyásoló tényező a tulajdonos által lakott épület tekintetében fennálló tanácsi (vagy szabad) rendelkezési jog. A megkülönböztetés alapja az, hogy a tanácsi rendelkezésű lakásoknál a tulajdonos rendelkezési joga jelentős 75