Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

A járásbíróság végzésével a pert megszüntette azzal az indokolással, hogy a munkaügyi döntőbizottság határozata érdemi döntést nem tartalmaz. A felperes nem merítette ki a bírósági eljárást megelőző, törvény szerinti fellebbezési jogot. Nincs olyan érdemi döntőbizottsági határozat, amely a bíróság előtt megtámadható. Utalt továbbá arra is, hogy ha az igazolási kérelem elutasítása törvénysértő, akkor orvoslására az Mt. 149/C. §-a értelmében van lehetőség. A járásbíróság végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az Mt. V. 236. §-a (1) bekezdésének a)—e) pontjában megjelölt esetekben a panaszt 15 napon belül kell előterjeszteni, a (2) bekezdés szerint azonban a határidő elmulasztása esetén kimentésnek van helye. A perbeli esetben a felperes panaszát a munkaügyi döntőbizottság elkésettség miatt utasította el. Az Mt. 145. §-ának (1) és (2) bekezdése tartalmazza a további jogorvoslati lehetőségeket. A munkaügyi döntőbizottság határozata elleni jogorvoslatot illetően az Mt. 145. §-ának (1) bekezdése csupán a fegyelmi ügyekben tartalmaz korlátozást. Az Mt. 145. §-ának (2) bekezdésében említett és tárgyuknál fogva bíróság elé vihető ügyekben azonban a bíróság felülvizsgálati eljárása korlátozás alá nem esik. Ebből okszerűen következik az is, hogy az Mt. 145. §-ának (2) bekezdésében említett ügyekben bírósági felülvizsgálati eljárásnak akkor is helye van, ha a munkaügyi döntőbizottság a panaszt elkésettség okából utasította el. Az ezzel ellenkező álláspont azt eredményezné, hogy az Mt. 145. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezésen túlmenően is helye volna a munkaügyi döntőbizottság határozata ellen jogorvoslat kizárásának. A járásbíróságnak a kifejtettekre figyelemmel a felperes felülvizsgálati kérelmét el kell bírálnia. Elsősorban a késedelem kimentése tárgyában kell állást foglalni — a késedelmes jogérvényesítés kimenthető-e vagy sem —, és csak akkor kell a felülvizsgálati kérelmet érdemben tárgyalni, ha a bíróság a mulasztást kimentettnek tekinti. [P. törv. IV. 20 783/1966. sz., BH 1967/3. sz. 5230.] 358. A Pp. 105. §-ánák (4) bekezdésében foglalt rendelkezést csak a Pp. szerinti perbeli cselekmények teljesítési határidejére lehet alkalmazni, nem vonatkozik az a peres eljárást kezdeményező beadványokra (Mt. 145., 147. §). A felperes felmondási illetmény címén 1690 Ft, kórpótlék-különbözet címén, pedig 1156 Ft fizetésére kérte az alperest mint jogutódot kötelezni. A kerületi bíróság a felperes keresetlevelét hatásköri változás okából a 33/1964. (XII. 18.) Korm. sz. rendelet 19. §-ának (2) bekezdésében, valamint a 9/1964. (XII. 24.) MüM sz. rendelet 101. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel, az Mt. 142. §-ának (1) bekezdése alapján az alperes munkaügyi döntőbizottságához rendelte áttenni, mert a perbeli vita elbírálása 1965. január 1. napját követően már nem tartozik a bíróság hatáskörébe. A felperes fellebbezése folytán a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a korpótlék-különbözet vonatkozásában hatályon kívül helyezte, és a pert megszüntette, a felmondási illetmény tekintetében 494