Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

jat élvez (721 Ft-ot), mint amilyen összeg a férj feltételezett havi 2325 Ft átlagkeresetéből (ennek 30%-a csak 697 Ft) annak idején a saját fenntartására jutott. Más a helyzet a gyermekek vonatkozásában. Az elhalt feltételezett havi 2325 Ft átlagkeresetéből egy-egy gyermekre (20—20%-ot figyelembe véve) havi 465 Ft, a két gyermekre pedig 930 Ft jutott. Ezzel szemben a havi árvaellátás csak 721 Ft, amelyből egy-egy gyermekre 360,50 Ft jut. Ilyen feltételezett havi átlagkereset mellett a különbözet gyermekenként 104,50 Ft lenne, amelynek megfizetésére a gyermekek keresőképességének eléréséig az aleprest kellene kötelezni. [P. törv III. 20 316/1967. sz., BH 1967/10. sz. 5473.] d) A munkaügyi viták elintézése 344. Munkaviszony fogálma, munkaügyi vita és hatáskör [Mt. 5., 14., 141., 142. §, Pp. 130. § (1) bek. b) pont, 157. § a) pont]. Az I. r. felperes 1964. november 6-án E. P.-vel a mezőgazdasági termelőszövetkezet KISZ szervezetének kultúrfelelősével — írásban abban állapodott meg, hogy az általa vezetett négytagú zenekar 1964. december 31-én 18 órától 1965. január 1-én 4 óráig 1400 Ft-ért a szilveszteri táncmulatságon zenélni fog. Az Országos Szórakoztató Zenei Központ járási megbízottja a zenekart 1964. december 21-én erre az alkalomra ki is közvetítette. A községi tanács vb a táncmulatságot közbiztonsági okból nem engedélyezte, és ezt az alperes 1964. december 29-én közölte az I. r. felpesel. A felperesek fizetési meghagyással érvényesítették az alperessel szemben a megállapodásban kikötött 1400 Ft zenélési díjat, valamint az általuk kifizetett 140 Ft közvetítési díjat. Az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban a járásbíróság — fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett — végzésében a pert a Pp. 157. §-ának a) pontja és a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján megszüntette, és elrendelte az iratoknak a járási közös egyeztetőbizottsághoz való áttételét. Az e határozat ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az Mt. 142. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkaügyi vitákban elsőfokon a munkaügyi döntőbizottság jár el. Munkaügyi vita az Mt. 141. §-ának (1) bekezdése szerint az a vita, amely a dolgozó és a vállalat között a munkaviszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben merül fel. A munkaviszony keletkezéséről az Mt. 14. §-a rendelkezik. Csak e jogszabályhelyben meghatározott feltételek fennállása esetén lehet a munkaviszonyt megállapítani és az ebből eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben felmerült vitát munkaügyi vitának tekinteni. Az adott esetben a perben feltárt adatok szerint a peres felek között a kérdéses megállapodással nem munkaviszony létesült, hanem munkaviszonyon kívül polgári jogi jogviszony. Márpedig az Mt. 5. §-a szerint a Munka Törvénykönyve csak a munkaviszonyban álló dolgozóra és munkáltatóra kötelező. Ennek folytán olyan esetben, amikor a felek között nem munkaviszony létesült, hanem egyéb polgári jogi jogvi480