Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

Ezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes előbérleti jogát megállapította. [Legf. Bír. Pf. III. 20 562/1965. sz., BH 1966/5. sz. 4873.] g) A közös tulajdon megszüntetése 32. A közös tulajdon megszüntetésénél figyelembe veendő szempontok (Ptk. 148. §, PK. 824. sz.) A perbeli 1080 D-öl nagyságú házingatlan az I. és II. r. felperesek, valamint az alperesek közös tulajdonában áll, egyenként í/i—l/i arányban. Az I. és II. r. felperesek tulajdoni hányadát a III. r. felperes holtigtartó haszonélvezeti joga terheli. Az ingatlant a peres felek megosztva használták. A felperesek keresetükben az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetését kérték oly módon, hogy az alperesek tulajdoni hányadát 30 000 Ft összeg fejében ők válthassák magukhoz, s az alperesek tűrjék a tulajdonjog-változás telekkönyvi bejegyzését. Az alperesek a közös tulajdon megszüntetését nem ellenezték, de a felperesek által kért megosztási módozatot nem fogadták el. Álláspontjuk szerint az ingatlan 100 00 Ft-ot ér, és 50 000 Ft ellenében hajlandóknak mutatkoztak a tulajdoni hányadukat az I. és II. r. felpereseknek átadni vagy ugyanennyiért azoknak a tulajdoni hányadát megváltani. A felperesek által végzett beruházások — új ablak behelyezése, árnyékszék újjáépítése, ajtó kijavítása — szükségességét vitatták, azok költségének az összegével együtt. Az alperesek az ingatlan természetbeni megosztását is kérték, és csatolták a járási tanács vb építési és közlekedési csoportjának értesítését, továbbá a járási tanács vb mezőgazdasági osztályának határozatát. Az értesítés szerint a perbeli ingatlan vázrajzi megosztásának építésrendészeti szempontból akadálya nincs, de a megosztás után keletkező ingatlanrész — amely dűlőútról közelíthető meg — be nem építhető, csupán gazdálkodás céljára használható fel. A mezőgazdasági osztály az ingatlannak az alperesek által kért módon való természetbeni megosztását az 1957. évi 10. sz. tvr. alapján engedélyezte. Az I. és II. r. felperesek az ingatlan természetben történő megosztását ellenezték. Az elsőfokú bíróság a közös tulajdont úgy szüntette meg, hogy az alperesek 2/4 tulajdoni hányadát 33 500 Ft ellenérték fejében az I. és II. r. felperesek tulajdonába adta. Az I—II. r. felpereseket kötelezte a 33 500 Ft megfizetésére, az alpereseket pedig annak tűrésére, hogy az ellenérték kifizetése után a megjelölt hányadra az I—II. r. felperesek tulajdonjogát a telekkönyvben bejegyezzék. Az alpereseket kötelezte 1000 Ft perköltség fizetésére. Az elsőfokú bíróság az ingatlan forgalmi értékét beköltözhető állapot alapulvételével — a felperesi beruházások nélkül — 67 000 Ft-ban állapította meg, és ennek a tulajdoni aránynak megfelelő 2/4 része megfizetésére kötelezte az I—II. r. felpereseket. A felperesi beruházások értékét 3000 Ft-ban állapította meg. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekin45