Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

lem anyagilag csak akkor keletkezik, és csak akkor szolgál kártérítési kötelezettség alapjául, ha a munkaképességcsökkenést és ebből eredően keresetveszteséget okoz, amikor is a munkáltató a sérelem folytán elmaradt jövedelmet köteles megtéríteni. Az indokolás szerint továbbá a kártérítésre igényt adó sérelem akkor következik be 1961. április hó 1. napját követően, és ennek folytán az igény elbírálásánál az Mt. 123/A. §-át akkor kell alkalmazni, ha a dolgozó 1961. április hó 1. napja után került a foglalkozási betegségből származó és keresetveszteséget okozó beteg-, illetőleg rokkantállományba. Ha viszont ez a helyzet 1961. április hó 1. napja előtt következett be, a felelősség szempontjából az Rny. 93. §-a az irányadó. A gyakorlatban vitássá vált, hogy az Rny. 93. §-át, vagy pedig az Mt. 123/A. §-át kell-e alkalmazni abban az esetben, ha a foglalkozási betegség 1961. április hó 1. napja előtt már fennállott ugyan, és az ebből eredő munkaképességcsökkenése alapján a dolgozó járadékban is részesült, a betegség súlyosbodása folytán azonban csak az említett időpontot követően került rokkantsági nyugállományba, és kártérítésként a nyugállományba helyezés előtti átlagkeresete és a rokkantsági nyugdíj különbözetét igényli. A 2/1964. (IV. 3.) MüM sz. rendelet 14. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezésből, valamint a 897. sz. polgári kollégiumi állásfoglalás 3/a. pontjában foglaltakból következően azt kell döntően figyelembe venni, hogy a dolgozónak a vagyoni károsodásban megmutatkozó sérelme mikor következett be. Ha a dolgozó a foglalkozási betegsége folytán már 1961. április hó 1. napja előtt vagyoni károsodást szenvedett (a keresete csökkent), a kártérítés iránti igényét a 67/1958. (XII. 24.) Korm. sz. rendelet 93. §-ának alkalmazásával kell elbírálni akkor is, ha betegségének súlyosbodása folytán 1961. április hó 1. napját követően válik munkaképtelenné és kerül rokkantsági nyugállományba. Lehetséges azonban, hogy a dolgozó 1961. április hó 1. napja előtt betegedett meg foglalkozási betegségben, s ennek következtében a munkaképessége csökkent is, keresetvesztesége azonban nem volt, mert tovább dolgozott a korábbi bérért. Sőt az is lehetséges, hogy az összjövedelme a korábbihoz képest emelkedett is, mert a korábbi keresetén felül a foglalkozási betegsége alapján járadékban is részesült. Minthogy ilyen esetben a dolgozó 1961. április hó 1. napja előtt nem szenvedett vagyoni károsodást, az azon a címen támasztott kártérítési igényét, hogy 1961. április hó 1. napját követően a betegsége súlyosbodása folytán munkaképtelenné vált, s rokkantsági nyugállományba került, az Mt. 123/A. §-ának alkalmazásával kell elbírálni. [PK 905. sz., BH 1967/1. sz.] 323. A vállalat felelőssége szempontjából foglalkozási betegség esetében az ebből eredő munkaképtelenség vagy munkaképességcsökkenés által okozott vagyoni károsodás tényleges bekövetkezésének az időpontja az irányadó. A baleseti járadékfizetési kötelezettség időtartamának vagy a járadék összegének megállapításánál közömbös, hogy a balesetet szenvedett a nyugdíjkorhatárt mikor éri el [Mt. 123/A. §, Rny. 93. §, Mt. V. 236. §, 2/1964. (IV. 3.) MüM sz. r. 2—3. §, PK 897 sz.]. 443