Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

vétkes magatartásával (az óvórendszabályok elhanyagolásával, az ellenőrzés elmúlasztásával, a munka szervezetlenségével, alkalmasabb védőberendezések hiányával stb.) maga is közrehatott. A vállalat ilyen magatartása lényegesen csökkenti a dolgozó vétkes magatartásának a súlyát, és így — az eset egyéb körülményei mellett — kihat a kárviselés arányára is. [A PK 928/5. sz. állásfoglalással (BH 1967/8. sz.) módosított PK 897/5. sz. (BH 1966/8. sz.) állásfoglalás.] 321. Az Mt. 123/A. §-án alapuló sérelem esetén a dolgozó az azzal összefüggő minden igényét érvényesítheti a bíróság előtti felülvizsgálati eljárás során, éspedig arra való tekintet nélkül, hogy az egyes követelésekkel kapcsolatos igény (pl. dologi kár, keresetveszteség, hozzátartozói igény) tárgya volt-e a munkaügyi döntőbizottság (szolgálati felettes) előtti eljárásnak. Az ugyanabból a sérelemből származó igényeket a felülvizsgálati eljárásban is elő lehet terjeszteni. Ha a munkaügyi döntőbizottság (szolgálati felettes) által hozott határozat hiányos, a felülvizsgálati eljárás során a bíróságnak hivatalból is pótolnia kell az észlelt hiányosságot. Ha pedig a munkaügyi döntőbizottság (szolgálati felettes) olyan jogerős határozata alapján kerül sor bírósági végrehajtásra, amelynek pótolható hiányossága van, a végrehajtási kérelem elintézése előtt a bíróságnak hivatalból is intézkednie kell a hiba pótlása tárgyában. Az Mt. 145. §-ának (2) bekezdésében említett munkaügyi viták esetén a munkaügyi döntőbizottság, illetőleg a szolgálati felettes [Mt. 148. § (2) bek.] határozata ellen felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani a járásbírósághoz. Az Mt. 12/A. §-án alapuló sérelem orvoslása iránt előterjesztett panasz célja a dolgozó életének, egészségének vagy testi épségének a munkaviszony keretében történt megsértésével keletkezett kárért való felelősség megállapítása s a kártérítési igény rendezése. Ennek során a munkaügyi vitának egy eljárásban való elintézésére kell törekedni. A munkaügyi vitát elintéző szerv is köteles a feleket a szükséges tájékoztatással ellátni, őket jogaikra, illetőleg kötelességeikre figyelmeztetni. A munkaügyi vitákban a bírósági eljárás szabályait a 3/1965. (II. 11.) IM sz. rendelet tartalmazza. E rendelet 1. §-a szerint a felülvizsgálati kérelem alapján indult eljárásban a Polgári Perrendtartásnak az elsőfokú eljárásra vonatkozó szabályait a rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A rendelet 6. §-ának (1) bekezdése szerint a munkaügyi döntőbizottság, illetőleg a szolgálati felettes előtt érvényesített igény felemelésének, illetőleg — a munkaügyi vita keretei között — a felülvizsgálati kérelem változtatásának a tárgyalás berekesztéséig helye van. E rendelkezésnek nem lehet olyan értelmet tulajdonítani, hogy a felülvizsgálati eljárásban csupán a már érvényesített igény összegszerű változtatását (felemelését) lehet megengedni, tehát ebben az eljárásban már nincs helye olyan igény előterjesztésének, amely a megelőző eljárásban nem szerepelt. A munkaügyi vitát elintéző eljárás céljának és egységének az felel meg, ha a bíróság a felülvizsgálati eljárásban is a vita teljes és végleges 441