Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

mondotta ki bűnösnek, és ezért őt jogerősen 4 évi és 6 hónapi szabadságvesztésre és a közügyektől 5 évi eltiltásra ítélte. Kötelezte továbbá, hogy az alperesnek 9539,22 Ft kárt fizessen meg. A nyomozás során megtalált és lefoglalt 13 775,90 Ft értékű árut az alperesnek kiadni rendelte. A büntető bíróság a kártérítés összegének a megállapításánál az alperes alkalmazottainak a jelentősebb árufélékre tett előadására és a tettes beismerésére támaszkodott. Az, hogy a betörés alkalmával ezen felül is vitt el árut a tettes — vagy más —, bizonyítható nem volt. A büntető bíróság által a vádlott terhére rótt kártérítés összegének, a büntető eljárás során megtalált és az alperesnek kiadott áruk értékének, végül a normalizált hiánynak a figyelembevételével az elszámolás során a ruházati osztályon 18 444,29 Ft, a vas-műszaki osztályon 1723,63 Ft, a kultúrcikk osztályon 8570,13 Ft hiány volt kimutatható. Az alperes igazgatóságának elnöke az L, IV., V. és VI. r. felpereseket egyhavi fizetésük erejéig, a H. és III. r. felpereseket pedig fizetésük arányában a teljes leltárhiány megfizetésére kötelezte. A felperesek a határozat ellen panasszal éltek, panaszukat azonban az egyeztető bizottság elutasította. A felperesek az egyeztető bizottság határozata ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be. A járásbíróság a felülvizsgálati kérelmet csak annyiban találta alaposnak, hogy a felperesek leltárhiány térítési kötelezettségét leszállította. Az e határozat ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az 58/1958. (XI. 23.) Korm. sz. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése szerint leltárhiány a kezelésre átadott és átvett anyagokban a leltározáskor fennálló, az elismert (normalizált) mértéket meghaladó az a hiány, amelyek okait megállapítani nem lehet. Az e hiányért való felelősség objektív ugyan, azonban az anyagilag felelős dolgozó felelősségét kimenti a rajta kívül álló el nem hárítható külső ok [46/1958. (Sz. É. 15.) SZÖVOSZ utasítás 2. pont]. A felelősséget kimentő ilyen külső ok a betörés is. A betörés esetén a leltárfelvétel során kimutatott hiány oka vagy teljes egészében ismertté válik, mert a büntető ügyben feltárt adatok alapján azt állapítják meg, hogy az egész hiány a bűncselekmény következménye, vagy pedig csak a hiány egy részével kapcsolatban állapítja meg a büntető bíróság a tettes bűnösségét. Ez utóbbi esetben a leltárhiányért való felelősség elbírálásánál a bíróság nem járhat el formálisan akként, hogy amit a büntetőjogi felelősségre vonás során a bíróság nem rótt az elkövető terhére, az feltétlenül, minden vizsgálódás nélkül leltárhiánynak minősül. A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 876/17. számú (korábban 805/5. szám) állásfoglalásából (BH 1965/7., PJD II. 424.) ilyen jogértelmezésre nem lehet következtetni. A kollégiumi állásfoglalás ugyanis azt juttatja kifejezésre, hogy ha a leltárfelvétel során kimutatott hiánynak csupán egy részét okozta megállapítható lopás (betörés), az ellopott értéket a kimutatott teljes összegből le kell vonni, és a fennmaradó összegre a felelősséget a leltárhiányért fennálló felelősség szabályai szerint kell megállapítani. Annak az elbírálásánál azonban, hogy a bűncselekmény milyen mértékben okozta a kimutatott hiányt, nem le425