Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

Az alperes a telekkönyvi tulajdonjogára hivatkozva a községi tanács vb titkáránál a birtokháborítás eltiltására kérte kötelezni a felperest. A kérelemnek helytadó határozatot a felperes a járásbíróságnál keresettel támadta meg, s arra kérte kötelezni az alperest, hogy a tényleges helyzetnek megfelelő „elkülönítési okiratot" írjon alá, illetőleg tűrje, hogy a tulajdonjogot a felperes javára a telekkönyvbe bejegyezzék. A bíróság tényként állapította meg, hogy az alperesnek a vételkor tudomása volt a felperes és a volt tulajdonos között létrejött megállapodásról. Mivel pedig a felperes a vitás ingatlanrészt már közel 20 éve használja, tulajdonjogát a bíróság a Ptk. 116. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva a megállapodás szerinti 30,3 D-öl területű ingatlanrészre megállapította, s az alperest annak a tűrésére kötelezte, hogy „a nevén és felesége nevén álló 207 D-öl területű ingatlanból 30,3 D-öl területű ingatlan a felperes nevére telekkönyvileg bejegyeztessék". A jogerőre emelkedett ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A perbeli jogvitában elsősorban azt kellett eldönteni, hogy a felperes és G. M. között érvényes adásvételi szerződés jött-e létre. Ot azonban e perben meg sem hallgatták. Márpedig e kérdésben G. M. is érdekelt, a perbeli döntés az ő jogi helyzetét is érinti, s ennélfogva perbenállására, de legalábbis meghallgatására szükség lett volna. Egyébként az ingatlan B. B. alperes és felesége osztatlan közös tulajdonában van. E közösség folytán pedig a telekkönyvi tulajdonostárs, B. B.-né perbenállása nélkül az ingatlanra vonatkozó érdemi döntés nem lett volna hozható. A bíróság a Pp. 3. §-a értelmében köteles lett volna e perbevonás szükségességére is a peres felek figyelmét felhívni, a perbe nem vont tulajdonostárs, B. B.-né ingatlanilletősége tekintetében rendelkeznie egyáltalán nem lehetett volna. A járásbíróság ítélete telekkönyvi bejegyzés foganatosítására sem alkalmas, tehát lényegileg végrehajthatatlan. Beltelki ingatlan megosztásához ugyanis az építésügyi hatóságnak jogerős határozatba foglalt s a megosztási vázrajzra is rávezetett engedélye szükséges. Ennek hiányában a telekkönyvi hatóság a telket meg nem oszthatja, és csak az ingatlan eszmei hányadára jegyezhet be tulajdonjogot. Erre vonatkozó rendelkezést azonban az ítélet nem tartalmaz. [P. törv. I. 20 073/1966. sz., BH 1966/11. sz. 5079.] 25. I. Ingatlanra vonatkozó eladási ajánlat írásba foglalás hiányában érvénytelen, s annak visszavonásából kártérítési igény nem keletkezik. II. Érvénytelen szerződés esetében a foglaló címén adott pénzösszeg nem tartható meg [Ptk. 117., 212., 243. §, XXV. sz. polgári elvi döntés]. Az irányadó tényállás szerint a felperes az alperesek jogelődjével 1964 áprilisában szóban megállapodott egy 113 D-öl kiterjedésű telek megvásárlására. Megállapodtak a telek vételárában is, amelyet n-ölenként 200 Ft-jával számítva összesen 22 600 Ft-ra tettek. A szerződést azonban nem foglalták írásba, és az adásvételre vonatkozó ajánlatot sem rögzítették írásban. Mégis az 1964. május 1. napján kelt elismervény tanúsága szerint az alperesek jogelődje a felperestől „foglalóként" felvett 4000 Ft-ot. 36