Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

271. Közös vagyon megosztása a bontóperi kereset elutasítása esetén (Csjt. 31. §). A felperes a házasság felbontása és a közös vagyon megosztása iránt indított keresetet az alperes ellen. A járásbíróság a keresetet teljes egészében elutasította. Az ítélet ellen a felperes fellebbezéssel élt. A fellebbezés abban a részében, amely a házasság felbontása iránt indított keresetet elutasító elsőbírói ítéleti döntést támadja, nem alapos. A megyei bíróság a maga részéről is úgy találta, hogy nem forog fenn komoly és alapos ok a házasság felbontására. A peres felek fiatalok, még nincs két éve sem, hogy házasságot kötöttek. A közöttük felmerülő nézeteltérések, súrlódások olyan természetűek, amelyek fiatal házasok között gyakran előfordulnak, s amelyek csekély jóindulattal és kölcsönös megértéssel feltétlenül kiküszöbölhetők. Ez a jóindulat az alperes részéről fenn is áll, aki hajlandó a felperes helytelen magatartását megbocsátani, férjét szereti, s kívánja az életközösség helyreállítását. Ilyen körülmények között ettől a felperes sem zárkózhat el, neki is keresnie kell a békülés útját, ezt tartja helyesnek az édesapja is, s ezt várja el tőle a szocialista erkölcsi felfogás is. Ezért a megyei bíróság a járásbíróság ítéletének a bontókeresetet elutasító rendelkezését helybenhagyta. A járásbíróság a közös vagyon megosztására irányuló keresetet is elutasította — annak érdemi elbírálása nélkül — azért, mert álláspontja szerint az idevágó döntés nem segítené elő a peres felek életközösségének visszaállítását. Ez az álláspont önmagában véve helytálló, és az esetben, ha a bontóperi kereset elutasítandónak mutatkozik, a fenti indokok alapján helyes, ha a bíróság a maga részéről nem kezdeményezi a Legfelsőbb Bíróság 3. számú irányelvének 7. pontjában írtaknak megfelelően a vagyonjogi kérdések rendezését. Ha azonban a felperes idevonatkozóan kereseti kérelmet terjeszt elő, a járásbíróság által írt megfontolás alapján az érdemi döntést nem lehet mellőzni. A Csjt. 31. §-ának (2) bekezdése értelmében a házastárs a közös vagyon megosztását a házassági életközösség megszűnését követően — bontóperi kereset nélkül is — kérheti, a felperesi igény anyagi jogi alapja tehát megáll; egyébként pedig az ítéleti döntésnek a Pp. 213. § (1) bekezdése értelmében ki kell terjednie valamennyi kereseti kérelemre, s így az érdemi döntés ez okból sem mellőzhető. [Győri Megyei Bíróság Pf. 20 343/1965., BH 1966/2. sz. 4759.] 272. A házastársi közös vagyon megosztására irányuló igény nem évül el [Csjt. 31. §, Ptk. 115. § (2) bek., 324. § (l)bek.]. A peres felek 1952. március 23-án kötöttek házasságot. Házassági életközösségük 1956. április havában szakadt meg. A házasságukat a bíróság 1957. január 7-én meghozott ítéletével jogerősen felbontotta. A felperes 1965. szeptember 23-án a házastársi vagyonközösség megszüntetése iránt keresetet terjesztett elő, és ebben kérte az alperest a közös vagyon felének természetbeni kiadására vagy értékének megfizetésére és a különvagyoni ingóságainak kiadására kötelezni. Az alperes védekezése szerint a felperes kereseti követelése elévült, 381