Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

ki, és a felperesnek adja át. A felperes a jelen perben a házassági vagyonközösség megszüntetését kérte. A házassági vagyonközösség tárgya különféle ingóság, valamint egy házasingatlan. E házasingatlanra nézve a peres felek egybehangzóan azt adták elő, hogy az még nem telekkönyvi tulajdonuk. Az alperes viszontkeresetet emelt, kéríe, hogy a felperes házasingatlan illetőségét 8000 Ft-ért megválthassa, vagy az ő — alperesi — illetőségéért a felperes fizessen ugyanilyen összeget, s a magához váltó fél viselje a telekkönyvi bejegyzéssel kapcsolatos költségeket. Az elsőfokú bíróság — részletes vagyonmérleg alapján — ítéletében akként rendelkezett, hogy a felperes köteles az alperesnek kiadni egy gázrezsót és egy gázpalackot a hozzá tartozó felszereléssel együtt, míg a házastársi vagyonközösség megszüntetése címén 7405 Ft-ot, valamint perköltséget fizetni. Feljogosította a felperest arra, hogy az ítélet alapján e házasingatlan tulajdonjogának rendezésekor egyedül szerezzen telekkönyvi tulajdont. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett. Fellebbezésében az egyes ingóságokra vonatkozó rendelkezést támadta, az ingatlannal kapcsolatosan hosszabb részletfizetési kedvezményt igényelt, s előadta, hogy „amíg szerződés nincs, nem fizet". A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta. Megállapította, hogy a gázpalack és a gázrezsó a felperest illeti. A felperes által — a házastársi közös vagyon megosztása címén — fizetendő összeget 8155 Ft-ra emelte fel azzal, hogy ezt az összeget a felperes havi 650 Ft-os részletekben tartozik fizetni. A másodfokú bíróság álláspontja szerint: miután a peres felek a házasingatlannak telekkönyvi bejegyzés hiányában nem tulajdonosai, ezért e vonatkozásban az alperes viszontkeresetét el kellett volna utasítani. Ügy tekintette azonban, hogy a felperes az ingatlanilletőség megváltása tekintetében nem fellebbezett, hanem csupán fizetési kedvezményt kért, így fellebbezés hiányában ezt a törvénysértő elsőfokú ítéleti rendelkezést nem érintette. A törvényességi óvás alapos. A peres felek egyezően adták elő a per során azt, hogy egyrészt a perbeli házasingatlan az ő osztatlan vagyonuk — annak tehát a tulajdonostársai —, másrészt hogy e házasingatlan még nem telekkönyvi tulajdonuk. A Legfelsőbb Bíróság 824. sz. polgári kollégiumi állásfoglalásának VlII/a) pontja szerint a közös tulajdon megszüntetésére irányuló perekben már a keresethez minden esetben csatolni kell a közös ingatlan betétjéről kiállított hiteles telekkönyvi másolatot. Ugyanezen kollégiumi állásfoglalás VH/b) pontja, illetőleg az ehhez fűzött indokolás értelmében viszont, ha az ingatlanra valamelyik fél telekkönyvön kívül tulajdonjogot szerzett, illetőleg olyan szerződés alapján érvényesít az ingatlanra igényt, amelynek alapján még nem lett a tulajdonjog a telekkönyvbe bejegyezve, lehetőséget kell nyújtani arra, hogy a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzésének hiányát még a per folyamán pótolják. Az elsőfokú bíróság által választott az a megoldás, hogy a felperest a megváltás folytán jogosította fel a telekkönyvi rendezésre s ebből 378