Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

B) CSALÁDJOG I. Házasság a) Névviselés és házastárs tartása 265. Személyhez fűződő jogok megsértését követi el az a volt feleség, aki a házassági köteléket felbontó ítéletben foglalt feljogosítás nélkül a volt férje nevét használja [Ptk. 82., 85. § Csjt. 26. § (3) bek.]. [P. törv. I. 20 552/1966. sz., BH 1967/6. sz. 5327. — L. 11. sorszám alatt.] 266. Házastársi tartás megítélésénél irányadó szempontok (Csjt. 21. §, XXVIII. sz. polgári elvi döntés). A peres felek 1930. november 15-én kötöttek házasságot, amelyből két gyermek származott. A peres felek falun laktak, az alperes a háztartásban dolgozott, nevelte a gyermekeket, ellátta a házkörüli gazdaságot. Esetenként férjével együtt napszámba járt, zöldkaszálást, kukoricaművelést vállaltak harmadában. 1957 óta betegeskedni kezdett, két hétig ideggyulladás miatt kórházi kezelés alatt is állott. 1959. szeptember 7-én munkaviszonyt létesített a gyárban. Beosztása itt takarítónő volt. Munkaviszonya 1964. április 28-án hozzájárulással szűnt meg. A vállalat igazolása szerint munkája ellen kifogás nem volt, munkaviszonyát betegségére és idegállapotára való hivatkozással szüntette meg, mivel „pihennie kell". A peres felek házassági életközössége 1963. április 25-én szűnt meg végleg. A bíróság a házasságot 1964. január 28-án bontotta fel. A felperes ezt követően házastársi tartásdíj iránt indított pert az alperes ellen. A járásbíróság ítéletével kimondotta, hogy a felperest házastársi tartásdíj nem illeti meg. Az ítélet indokolása szerint a felperes takarítónői beosztásban munkaviszonyban állott havi 1000 Ft jövedelemmel. Igaz, hogy a felperes betegségére hivatkozva szüntette meg a munkaviszonyát, de ez nem volt indokolt, mert egészségügyi állapota ezt nem tette szükségessé, sőt az orvosi vélemény szerint könnyű fizikai munkakörben való elhelyezkedése egyenesen jót tesz egészségének, panaszai egy részét megszünteti. A felperes tehát a tartásra saját hibájából szorul rá. Az ennek következményeként jelentkező tartársi terhet a jogszabály nem engedi a volt házastársra hárítani. A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A felperes 1965. június 30-án újabb keresetet terjesztett elő, amelyben havi 300 Ft házastársi tartásdíj fizetésére kérte kötelezni az alperest 1965. július 1-től kezdődően. Az alperes a kereset elutasítását kérte azzal, 373