Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

tusa) mennyiben igazolt, vagyis a I. r. alperes által letétbe helyezett életbiztosítási összeg kifizetésére irányuló igényét felperesként egyáltalán jogosult-e érvényesíteni. Ezt a körülményt az eseti gondnok által hivatkozott állítólagos gyámhatósági „felhatalmazástól" függetlenül érdemben kellett volna vizsgálni, — egyebek mellett azért is, mert az olyan nyilatkozat, amely korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy részére ajándékozást tartalmaz, vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond, még a gyámhatóság jóváhagyásával sem érvényes [Ptk. 20. § (1) bek.]. [P. törv. I. 20 467/1967. sz., BH 1967/11. sz. 5501.] 243. A „Dongó" segédmotoros kerékpár a balesetbiztosítási szerződés körében nem tekinthető gépjárműnek [Ptk. 208. §, 568. §, 30/1959. (V. 10.) Korm. sz. r.] A peres felek között épület- és háztartási általános biztosítási szerződés állott fenn. A szerződés értelmében baleset esetén 400 Ft biztosítási összeg jár a felperesnek. A szerződés 7/e. pontjában foglaltak szerint azonban a biztosító nem fedezi a kárt, ha a baleset a biztosítottat gépjármű vezetése, üzemeltetése közben éri. A felperes 1964. november 14-én „Dongó" segédmotoros kerékpárjával haladva közúti balesetet szenvedett. Az alperes megtagadta a biztosítási összeg kifizetését azzal az indokolással, hogy a szerződés szerint a kötelezettség nem terjed ki a gépjárművezetés közben keletkezett kárra. Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest a 400 Ft biztosítási összeg megfizetésére. A fellebbezési bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. Annak a kérdésnek az eldöntésénél, hogy a „Dongó" segédmotoros kerékpár gépjármű-e, nem lehet a KRESZ rendelkezéseitől el vonatkoztatottan kiindulni, annak ellenére sem, hogy csak a KRESZ alkalmazása szempontjából történt a gépjármű fogalmának meghatározása. E meghatározás szerint pedig a segédmotoros kerékpár nem gépjármű. Jelentősége van a KRESZ 79. §-ának is, amely — kisebb jelentőségű eltérésektől eltekintve — a segédmotoros kerékpárokra is a kerékpárokra vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni. Nyilvánvaló, hogy a jogalkotó e rendelkezés megalkotásánál a közlekedésben való részvétel veszélyességét mérlegelte, éspedig akként, hogy a segédmotoros kerékpár veszélyessége hasonló a kerékpár veszélyességéhez. Ez pedig azt is jelenti, hogy a segédmotoros kerékpárral kapcsolatos kockázatviselés alig haladja meg a kizárólag emberi erővel hajtott kerékpárral járó kockázat mértékét. A gépjárművek kötelező szavatossági biztosítására vonatkozó rendelkezések sem terjednek ki a segédmotoros kerékpárokra. A 30/1959. (V. 10.) Korm. sz. rendelet a belföldi rendszámmal közlekedő gépjárművek kötelező szavatossági biztosításáról szól, a segédmotoros kerékpárnak viszont nincs rendszáma. [KRESZ függelék 9. cikk 1. pont és KRESZ 11. § b), g) pont.] A gépjárművek kötelező szavatossági biztosításának elrendelését a gépjármű-forgalom egyre erőteljesebb kifejlő340