Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

kellett volna a kárt megállapítani, annál is inkább, mert a biztosítási díjat is ennek megfelelően fizette ki. A keresetében ezért az alperes által a 34 holdra vonatkozólag figyelembe vett 106 mázsa kár helyett annak 221 mázsára való felemelését kérte, és a két mennyiség értékének különbözete fejében az alperestől további 53 000 Ft-ot követelt. A járásbíróság a felperes keresetét a szerződés rendelkezéseire hivatkozással elutasította. A járásbíróság döntése helyes, a fellebbezés és a fellebbezési óvás nem alapos. A jogvita eldöntésénél a felek között létesült szerződés és a Ptk. XLV. fejezetének rendelkezései az irányadóak. A szerződés rendelkezései szerint a kárbecslésnél a táblakénti átlaghozamot kell alapul venni. Az alperes a szerződés rendelkezéseinek megfelelően járt el, amikor a 34 holdas tábla jégverés nélkül várható átlagtermését a valóságnak megfelelően nem a biztosított 30 mázsában, hanem csak 15 mázsában vette számításba. Nem kétséges, hogy a 34 holdas tábla vonatkozásában túlbiztosítás történt. A Ptk. 549. §-ának (1) bekezdése szerint a biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy valóságos értékét. A vagyontárgy valóságos értékét meghaladó részében a biztosításra vonatkozó megállapodás semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani. A most felhívott rendelkezés szerint a biztosítási szerződésnek az a része, mely a 34 holdas táblára is 30 mázsa biztosított átlagtermést vett számításba, a 15 mázsát meghaladó részében semmis, a felperes tehát erre jogokat nem alapíthat. A felperesnek a növénybiztosítási adatközlő íven a valóságnak megfelelően külön kellett volna feltüntetnie a 34 holdas tábla átlagtermését 15 mázsában, a többi 49 hold várható termését pedig 50 vagy 60 mázsában. Ebben az esetben a felek a biztosítási díjat a valóban várható termésmennyiségnek megfelelően állapíthatták volna meg, és nem történt volna túlbiztosítás a 34 holdas tábla vonatkozásában sem. Nagyobb összefüggő szőlőterület jégkárbiztosítása esetén a biztosítási szerződésben táblánként részletezve kell feltüntetni a biztosított átlagtermést, ha a terület több olyan táblából áll, melyek termőerőben egymástól lényegesen különböznek. Ilyen részletezés nélkül a gyengébb táblákra túlbiztosítás történhet, az erősebb táblákon biztosított termés pedig esetleg mennyiségileg nem éri el a várható hozamot, mindkét eshetőség hátrányos a felperesre. [Szekszárdi Megyei Bíróság Pf. 20 207/1966. sz., BH 1967/1. sz. 5151.] 235. Tenyészüsző szállítására és ellenértékének törlesztéses megtérítésére kötött, tartalmánál fogva vegyes jellegű szerződésből eredő kockázat viselése [Ptk. 200. § (1) bek., 381. § (4) bek., 556. §]. [P. törv. Eln. Tan. 20 524/1966. sz., BH 1967/2. sz. 5184. — L. 82. sorszám alatt.] 236. Az Állami Biztosító törvényi engedményen alapuló igényét a termelőszövetkezeti taggal szemben a termelőszövetkezeti tagokra fenn328