Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

szerződést, és hogy az I. r. alperesnek tudomása volt arról, hogy az épületben asztalosüzem működik, és ennek ismeretében újította meg a szerződést. Továbbá arra is hivatkoztak, hogy a tűz keletkezése nincs összefüggésben az üzem működésével, akkor keletkezett, amikor az üzem már nem működött. A felperesek keresetüket utóbb kiterjesztették a II. r. alperessel szemben azzal, hogy amennyiben az I. r. alperes felelőssége a teljes kárért nem lenne megállapítható, úgy, mint veszélyes üzem, a II. r. alperes felelős a kárért. A járásbíróság a felperesek keresetét mindkét alperessel szemben elutasította. Az I. r. alperessel szemben az elutasítást azzal indokolta, hogy az I. r. felperes nem tett eleget a Ptk. 540. §-ának (1) bekezdésében írt közlési kötelezettségének, csak lakóépületre kötött szerződést, elhallgatta az abban levő asztalosüzem működését, ebben az arányban pedig a kárát megkapta. A II. r. alperessel szembeni elutasításnak pedig az volt az indoka, hogy — bár az üzem veszélyes üzemnek tekintendő — a tűzeset nincs összefüggésben az üzem működésével. Az I. r. felperes fellebbezésében az I. r. alperessel szemben arra hivatkozott, hogy közlési kötelezettségének eleget tett, illetve hogy az I. r. alperes a körülmények ismeretében kötötte és újította meg a tűzbiztosítási szerződést. A II. r. alperessel szemben pedig arra, hogy a II. r. alperes nem tett eleget a tűzrendészeti szabályok előírásainak, ezért a keletkezett tűz a II. r. alperes asztalosüzemi tevékenységével volt öszszefüggésben. A megyei bíróság az I. r. felperes fellebbezését az I. r. alperessel szemben alaposnak találta. Nem volt vitás, hogy az I. r. alperes 1958. évben a II. r. alperessel az üzemre nézve is kötött tűzbiztosítási szerződést. Ebből a tényből a megyei bíróság arra a következtetésre jutott, 'hogy az I. r. alperes azt a körülményt, hogy a felperes házába a II. r. alperes üzeme működik, ismerte, ismernie kellett. A perben meghallgatott villamossági szakértő véleménye szerint a tűzeset oka nem rövidzárlat volt, mert ez esetben a belső világítás a tűz után nem működött volna, a tűznek egyéb, meg nem állapítható oka volt. A Ptk. 540. §-ának (3) bekezdése szerint a közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében. A megyei bíróság megállapítása szerint az I. r. alperes ismerte azt a körülményt, hogy a felperes házában asztalosüzem működik, ezért az I. r. alperesnek a bekövetkezett kárért való felelőssége beállott. Ez okból a II. r. alperes mögöttes felelőssége nem volt megállapítható. [Balassagyarmati Megyei Bíróság Pf. 20 754/1965. sz., BH 1966/10. sz. 5051.] 232. A gépkocsi tulajdonosa az előző tulajdonos által kötött általános gépjárműbiztosítási (casco) szerződés alapján nem követelheti a gépko325