Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

ítélet indokolása szerint „a 35/1956. (IX. 30.) MT sz. rendelet (a továbbiakban: R.) 75. §-ának (2) bekezdése értelmében az 1953. április 1. előtt épült személyi tulajdonban álló, háromszobásnál nem nagyobb lakásban létesített bérleti jogviszonyt — megfelelő cserelakás felajánlása ellenében — csak akkor mondhatja fel a tulajdonos azon a címen, hogy a lakásra maga vagy egyenes ágbeli rokona számára igényt tart, ha a bérleti jogviszony az R. hatálybalépése előtt — tehát 1956. november 1-ét megelőzően — létesült. A felperesi jogelőd 1958. május 1-én, vagyis már az ingatlan szabad rendelkezésűvé válása után létesítette az alperessel a bérleti jogviszonyt, ennélfogva az R. 62. §-a, illetőleg az R. 75. §-ának (2) bekezdése alapján felmondásnak nincs helye." A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az adott perben azt a jogkérdést kell eldönteni, hogy a háromszobásnál nem nagyobb, szabad rendelkezésű házingatlanban az R. hatálybalépését követően minden külön megállapodás nélkül létesített bérleti jogviszonyt a tulajdonos, ha a lakásra maga vagy egyenes ágbeli rokona számára igényt tart, megfelelő cserelakás felajánlása ellenében — tehát az R. 62. §-ában foglaltak alapján — felmondhatja-e. Az R. 75. §-ának (1), (2) és (3) bekezdései, valamint az ehhez kapcsolódó 15/1957. (III. 7.) Korm. sz. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 142., 143. és 144. §-ai azt szabályozzák, hogy a lakásbérletről szóló rendeletet miként kell alkalmazni a személyi tulajdonban álló, szabad rendelkezésű lakásokra. Az R. 75. §-ának (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy az 1953. április 1. előtt épült személyi tulajdonban álló, háromszobásnál nem nagyobb lakásban a rendelet hatálybalépése előtt létesített bérleti jogviszonyt a tulajdonos — azon a címen, hogy a lakásra maga vagy egyenes ágbeli rokona számára igényt tart — csak megfelelő cserelakás felajánlása esetében (R. 62. §-a) mondhatja fel. Az R. 75. §-ának (3) bekezdése szerint viszont a rendelet hatálybalépése után létesített bérleti jogviszony felmondására a rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a bérbeadó kikötheti a bérleti jogviszony cserelakás biztosítása nélkül való felmondását akkor is, ha az R. 28. §-ában meghatározott felmondási okok nem állanak fenn. Ilyen esetben azonban a felmondási idő nem lehet rövidebb három hónapnál. Az R. 75. §-a (3) bekezdésének abból a mondatából, hogy „. . . a rendelet hatálybalépése után létesített bérleti jogviszony felmondására a rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a bérbeadó kikötheti a bérleti jogviszony cserelakás biztosítása nélküli felmondását akkor is...", következik, hogy a bérleti jogviszony — akár az R. hatálybalépése előtt, vagyis 1956. november 1-ét megelőzően, akár azt követően létesült — felmondható az egyéb feltételek megléte és megfelelő cserelakás felajánlása, illetőleg az R. 62. §-ában foglaltak fennforgása esetében. Az R. 75. §-ának (3) bekezdése csupán annyiban tér el az ugyanezen szakasz (2) bekezdésében szabályozott esettől — eltekintve a bérleti jogviszony keletkezésének időpontjától —, hogy e rendelkezés a bérbeadónak — a tulajdonosnak — még további könnyítéseket biztosít, ne302