Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

merült hatásköri összeütközést a Pp. 45. §-a alapján akként szüntette meg, hogy az ügyben eljáró bíróságul a v.-i járásbíróságot jelölte ki. [P. törv. Eln. Tan. 20 410/1966. sz., BH 1967/5. sz. 5302.] 17. Bejelentett találmány szerzőségének (társszerzőségének) megállapítása iránti per nem tartozik a szabadalmi perek közé, a perre az általános hatásköri és illetékességi rendelkezés az irányadó [Pp. 22. §, 1954. évi 18. sz. tvr. 4. § (1) bek., 1949. évi 8. sz. tvr. 1. §, 1895. évi XXXVII. tv. 20., 21. és 57. §].* A felperes a járásbíróságnál beadott keresetlevelében annak megállapítását kérte, hogy az alperesek által az Országos Találmányi Hivatalnál bejelentett találmány nem a bejelentőktől, hanem tőle származik, a bejelentők az eljárást az ő munkájának átvételével fejlesztették tovább, ezért őt társszerzői jogok illetik meg a bejegyzett találmányra, s kérte a társszerzőség arányának a megállapítását is. A járásbíróság a felperes keresetét elkésettség okából elutasította. A megyei bíróság végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét egész terjedelmében hatályon kívül helyezte, a pert megszüntette, és elrendelte az iratoknak a Budapesti Fővárosi Bírósághoz való áttételét. A végzés indoklása szerint a felperes keresete az 1895. évi XXXVII. tv. 5. §-a és 21. §-a (1) bekezdésének 2. pontja alá eső szabadalom megsemmisítése iránti keresetnek tekintendő, mert a megadott szabadalom megvonására, megsemmisítésére irányul, e per tárgyalása pedig a Budapesti Fővárosi Bíróság hatáskörébe tartozik. A Budapesti Fővárosi Bíróság végzésében ugyancsak hatáskörének hiányát állapította meg, ezért a felperes keresetét idézés kibocsátása nélkül elutasította, és elrendelte az iratoknak a Legfelsőbb Bírósághoz való felterjesztését a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság kijelölése céljából. A végzés indokolása szerint a szabadalom tárgyának értékesítésével, használatával kapcsolatos ügyek nem tartoznak az 1954. évi 18. sz. tvr. 4. §-ában foglalt rendelkezéssel a Budapesti Fővárosi Bíróság hatáskörébe utalt, a 81 588/1914. KM sz. rendelet 2. §-ában felsorolt iparjogvédelmi ügyek körébe. A Legfelsőbb Bíróság a vitássá vált hatásköri és illetékességi kérdésben úgy döntött, hogy a per tárgyalása a Budapesti Fővárosi Bíróság hatáskörébe tartozik, s ezért ezt a bíróságot jelölte ki a perben eljáró bíróságul. A végzés indokolása szerint az 1895. évi XXXVII. tv. 21. §-a értelmében a szabadalmat meg kell semmisíteni, s ehhez képest úgy kell tekinteni, mintha meg sem adták volna, többek között, ha azt nem a valóságos feltalálónak vagy jogutódjának adták meg (5. §). A felperes keresetének jogalapja az, hogy a szabadalmaztatott találmánynak valóságos feltalálói nem az alperesek (illetőleg csak részben az alperesek), mert a találmány tőle származik, és így őt legalábbis megfelelő arányú társszerzőség illeti meg. Ha pedig a kereset alaposnak bizonyul, az idézett törvényi rendelkezés értelmében csak a szabadalom megsemmisítésének lehet helye, a szabadalom megsemmisítése pedig a Budapesti Fővárosi * A találmányokkal kapcsolatos egyes átmeneti rendelkezésekről lásd az időközben hatályba lépett 58/1967. (XII. 19.) Korm. sz. rendeletet. 27