Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

161. Ha a károsult kárának bekövetkeztéről nem tud, és a körülmények olyanok, hogy arról nem is kell tudnia, ez menthető okból akadályozza őt a kártérítési követelésének érvényesítésében (Ptk. 326. §, PK 804/11. SZÍ) [P. törv. I. 20 051/1966. sz., BH 1966/10. sz. 5043. — L. 110. sorszám alatt.] 162. Kártérítésként megítélt termény (takarmány) egyenértékét a szabadpiaci ár alapján kell megállapítani (Ptk. 356., 358. §). A jogerős ítélet és az annak megfelelően kiállított végrehajtási lap értélmében az adós tartozott 860 kg első osztályú rétiszénát kiadni a végrehajtást kérőnek. A végrehajtás foganatosítása alkalmával a végrehajtó rétiszénát az adósnál nem talált, miért is az iratokat az egyenérték megállapítása végett a bírósághoz terjesztette be. Az elsőfokú bíróság a földművesszövetkezet szakvéleménye alapján az első osztályú rétiszéna mázsánkénti árát 80 Ft-ban, a kiadni rendelt 860 kg első osztályú rétiszéna egyenértékét tehát 688 Ft-ban állapította meg. Az elsőfokú bíróság egyenértéket megállapító végzését a végrehajtást kérő azzal az indokkal fellebbezte meg, hogy az 1960. évi 8. sz. tvr.-rel módosított 1959. évi 7. sz. Tsz. tvr. 16. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a kára csak úgy térül meg, ha az adós a rétiszéna szabadpiaci árát, q-ként 111 Ft-ot fizet részére, s emellett megtéríti az eddig felmerült összesen 571 Ft költségét is, kamatokkal együtt. A fellebbezési bíróság a fellebbezési kérelmet az alábbiak szerint ala^ posnak találta. A földművesszövetkezet szakvéleményében az első osztályú rétiszéna felvásárlási árát közölte a bírósággal, s a bíróság- az egyenértéket a felvásárlási ár alapulvételével állapította meg. Az elsőfokú bíróság állásfoglalása azonban téves. A kártérítés lényege az, hogy a károsultat olyan helyzetbe kell hozni, mintha őt kár nem érte volna (Ptk. 356. § miniszteri indokolása). A végrehajtást kérőt a 860 kg első osztályú rétiszéna kártérítés jogcímén illeti meg, s ekként az állami felvásárlási ár nem alkalmas arra, hogy a végrehajtást kérőnek az ítélettel célzott kárigénye kielégítést nyerjen. Az állami felvásárlási árnak — amint arra a PK 877. sz. állásfoglalás is rámutatott — a haszonbérleti szerződésekből eredő igények tárgyában van jelentősége, de a kártérítésnél csupán a teljes helyreállításra alkalmas árat lehet figyelembe venni. Az újabb eljárás során tisztázni kell, hogy mennyi az első osztályú rétiszénának a szabadpiaci ára. Tisztázni kell továbbá azt is — figyelemmel a végrehajtást kérőnek a költségekre is irányuló fellebbezésére —, hogy a végrehajtást kérőt a bíróság előtti megjelenésével szükségszerűen milyen térítések illetik meg [Pp. 75. § (3) bek., Vht. 212. §]. E kérdések tisztázása után kell a szükségesnek és helyesnek mutatkozó újabb határozatot meghozni. [Kecskeméti Megyei Bíróság Pkf. TV. 21 518/1965. sz., BH 1966/5. sz. 4878.] 242