Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)
értékelni kell annak megítélésénél, hogy a károsult a kárelhárítási (kárcsökkentési) és együttműködési kötelezettségének eleget tett-e. A bejelentéstől az előzetes kárbecslés 'megtörténtéig terjedő időszakban keletkezett vadkár megtérítése iránti igény újabb bejelentés nélkül is érvényesíthető. Az előzetes kárbecslést követően keletkezett vadkár tekintetében viszont a károsultat akkor is terheli a bejelentési kötelezettség, ha a kártétel folyamatos. b) Az 1/1962. (II. 9.) Korm. sz. rendelet 50. §-ában meghatározott ötnapos határidő eltelte után bejelentett igényt csak akkor lehet figyelembe venni, ha a károsult bizonyítja, hogy késedelmét elháríthatatlan ok idézte elő. c) A keresetindítást [1/1962. (II. 9.) Korm. sz. rendelet 51. §-ának (5) bekezdése] megelőző eljárás során elkövetett jogszabálysértés nem vezethet a károsult sérelmére. A kellő időben bejelentett igény tekintetében a bíróság akkor is érdemben dönt, ha a keresetindítási megelőző eljárás szabályait megsértették. d) A megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv határozatában tett megállapítások a bíróságot sem a kártérítés jogalapja, sem pedig annak összegszerűsége tekintetében nem kötik. Ha a vadkár bejelentése kellő időben megtörtént, a bíróság előtt a bejelentés hatálya alá eső olyan kár megtérítése iránti igény is érvényesíthető, amelyet a keresetindítást megelőző eljárás során nem vettek figyelembe. a) A vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 1/1962. (II. 9.) Korm. sz. rendelet (a továbbiakban: Vr.) 45. §-ának (1) bekezdése szerint a szarvas, a dám, a vaddisznó és a muflon életmódja (legelés, rágás, taposás, kéreghántás és túrás) folytán a mezőgazdaságban keletkezett kárért (a továbbiakban: vadkár) a vadászatra jogosított a felelős. A 48. § (1) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy ha a mezőgazdasági ingatlan kezelője (használója) a vadkárelhárítási, vadkárcsökkentési kötelezettségének eleget tett, mégis vadkárt szenvedett, és a vadászatra jogosítottal határozott pénzösszeg fizetésére előre nem állapodott meg, vadkárának megtérítését a 49—51. §-ok szerint követelheti attól a nagyvadas vadászterületet kezelő (használó) vadászatra jogosítottól, amelynek területéről a szarvas, dám, vaddisznó vagy muflon kiváltott. Ugyanennek a rendeletnek az 50. §-a a vadkár megtérítése iránti igény érvényesítésére határidőt ír elő. Kimondja ugyanis, hogy a mezőgazdasági ingatlan kezelőjének (használójának) a 48. § (1) bekezdése alapján a vadkár megtérítése iránti igényét a vadkárbecslő bizottság elnökéhez a kártételtől számított öt nap alatt kell bejelentenie; e határidőn túl bejelentett kárigényt figyelembe venni nem szabad. Az ítélkezési gyakorlat nem egységes abban a kérdésben, hogy folyamatos károkozás esetében az igény bejelentését elkésettnek lehet-e tekinteni akkor, ha a bejelentés a károkozás utolsó napjától számított öt napon belül megtörtént. Ezt a kérdést a jogszabály megfelelő értelmezése útján kell eldönteni, minthogy a Vr. 50. §-a a „kártétel" fogalmát közelebbről nem határozza meg, márpedig a „kártétel" lehet egyszeri, többször egymástól 216