Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

Az I. r. alperes tehát mint a termelőszövetkezeti csoport tagja munka­körében járt el. A Ptk. 348. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés általában ki­zárja a szövetkezeti tag közvetlen felelősségét a kívül álló károsulttal szemben. Felelőssége csak akkor áll fenn, ha a kárt szándékos bűncse­lekménnyel okozta. Adott esetben a szándékos bűncselekmény megálla­pítására nincs adat, de annak fennforgását a felperes sem állítja, ezért az I. r. alperes kártérítési felelősségének megállapítására, következés­képpen marasztalására nem kerülhet sor. [P. törv. III/B. 20 853/1966. sz., BH 1967/4. sz. Teljes szövegben — L. 411. sorszám alatt.] d) Felelősség államigazgatási jogkörben okozott kárért 145. rAz államigazgatási jogkörben okozott károkért való felelősségnek a Ptk. 349. §-ában megállapított feltételei nem eljárási jogi, hanem anyagi jogi feltételek (Pp. 130. §). A keresetlevél tartalmához képest a megyei bíróság a felperes köve­telését — helyesen — államigazgatási jogkörben okozott kár megtérí­tése iránti követelésnek és így a pert a Ptk. 349. §-a rendelkezései alapján elbírálandónak minősítette, és — miután több irányban tájéko­zódva megállapította, hogy a kárt okozó, a felperes földcsere ügyében eljáró alkalmazott ellen az ügyből kifolyólag nem indult sem büntető, sem fegyelmi eljárás — a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül eluta­sította. Végzésének indokolásában a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének c) pontjára hivatkozott. A megyei bíróság álláspontja téves. A Ptk. 349. §-ában meghatáro­zott feltételek a kereseti követelés jogalapjához tartozó anyagi jogi fel­tételek, amelyek az adott (peres) esetekben vagy megvannak, vagy hiá­nyoznak, és ehhez képest a követelés megítélését vagy pedig annak ér­demi elutasítását eredményezik. Ezért az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a szóban forgó körülményekre (feltételekre) tekintettel a kere­setet nem lehet érdemi tárgyalás nélkül elutasítani, hanem rendes ér­demi (kontradiktórius) eljárás, azaz tárgyalás útján kell tisztázni, hogy a felperes kártérítési követelésének a Ptk. 349. §-ában meghatározott feltételei fennállnak-e, vagy sem. Legfeljebb a tárgyalás felfüggesz­téséről lehet szó olyan esetben, amidőn a büntető vagy fegyelmi eljá­rás megindításának (a felperes részéről a feljelentésnek, panasznak) ha­tárideje még nem telt el (Pp. 152. §). A Pp. 130. §-a (1) bekezdésének c) pontja a Ptk. 349. §-a alá tartozó perekben egyáltalán nem kerülhet alkalmazásra, mivel az ilyen pereket nem kell megelőznie más hatósági eljárásnak. A Ptk. 349. §-ában említett anyagi jogi feltételek ugyanis nem jelentenek kötelező hatósági (büntető vagy fegyelmi) eljárást, ilyenről a Ptk. 349. §-ában nincs szó. [Legf. Bír. Pf. I. 20 976/1965. sz., BH 1966/3. sz. 4803.] 210

Next

/
Thumbnails
Contents